Öröklésnél a közeli rokonok járnak jobban

Úgy tűnik, valamennyi parlamenti párt egyetért az öröklési illetékkel kapcsolatos mentesség kiszélesítését célzó ellenzéki kezdeményezéssel. A tervezet elfogadása esetén kizárólag a közeli hozzátartozók szabadulhatnának meg a fizetési kötelezettségtől és csak meghatározott értékhatárig érvényesülne a mentesség.

Abban a kérdésben, hogy a tervezetben jelenleg szereplő18 milliós értékhatár felett milyen illetékkulcsokat alkalmaznának a jövőben, eddig még nem született egyezség. A közeli hozzátartozói kört meghaladóan egyelőre minden szabály változatlan maradna a híradások szerint.

Ahhoz, azonban, hogy pontosan meg lehessen ítélni, mit is jelent a küszöbön álló változás, át kell tekinteni egyrészt azt, hogy vajon ki tekinthető jogi szempontból közeli hozzátartozónak, másrészt pedig a jelenleg hatályos illetékfizetési szabályokat is.

Kissé bonyolult a jelenlegi helyzet

Az öröklési illetéket az adott örökösnek jutott örökség értéke alapján kell kiszámítani. Ennek meghatározása során a vagyontárgyak forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásoknak (így a temetési költségek, a hagyatéki költségeknek és hagyatéki eljárás költségeinek, az örökhagyó tartozásainak, valamint az esetleges, kötelesrészen, illetve a hagyományon, meghagyáson alapuló kötelezettségeknek) az örökösre eső részét. Az értékeléskor ugyanis a terheket a megszerzett vagyon arányában kell számításba venni. Fontos tudnivaló ugyanakkor, hogy a hagyatéki terheket az örökösnek igazolnia kell. A szokásos mértékű temetési költségek ellenben bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

Vannak olyan vagyontárgyak (például a gépjárművek), amelyek öröklésekor nem a hagyaték részeként, hanem külön kell illetéket fizetni. Éppen ezért a gépjármű értékét az örökség értékének megállapításakor nem veszik figyelembe, és a rá eső terheket sem kell a hagyaték forgalmi értékéből levonni.

Az öröklés esetén alkalmazandó illetékkulcsok az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat fokától, illetve annak hiányától, a vagyontárgyak jellegétől, illetve azok értékétől függ az alábbi táblázat szerint:

Csoport	Általános illetékkulcs (százalék)	Lakástulajdon illetéke (százalék)
1. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére	18 millió forintig 11 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15 35 millió forint feletti rész után 21	18 millió forintig 2,5 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6 35 millió forint feletti rész után 11
2. az előző csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő, testvér terhére	18 millió forintig 15 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 35 millió forint feletti rész után 30	18 millió forintig 6 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 35 millió forint feletti rész 15
3. Minden más örökös terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 35 millió forint feletti rész után 40	18 millió forintig 8 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12 35 millió forint feletti rész után 21

Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.

Az autók külön kategóriát képeznek

Gépjármű (pótkocsi) öröklése során az adásvételhez kapcsolódó illeték dupláját kell megfizetni. Az öröklési illeték tehát cm3-enként 36 forint. Az 1890 cm3 feletti személygépkocsik és az 500 cm3-t meghaladó motorkerékpárok után ellenben cm3-enként 48 forintot kell illetékként fizetni.

A pártok emelnék az értékhatárt

Huszonötmillió forintos értékhatár alatt nem kellene öröklési illetéket fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke csütörtökön az e tárgyban tartott ötpárti egyeztetés után újságíróknak.
A 25 millió forintos értékbe minden vagyontárgy, a lakás, az autó, vagy a kiskert is beletartozna, ez alatt az egy örökösre jutó teljes hagyaték illetékmentes lenne, 25 millió forint felett 10 százalék illetéket kellene fizetni - tudósított az MTI.
A parlamenti pártok képviselői egyetértettek az öröklési illeték csökkentésével és egyszerűsítésével, de az csak hétfőn, a törvényjavaslat benyújtása előtt derül ki, hogy aláírják-e az előterjesztést.
Az MDF eredeti javaslata az volt, hogy 18 millió forintig legyen adómentes az egy örökösre jutó hagyaték. Az egyeztetésen a képviselők között kompromisszum alakult ki abban, hogy 25 millió forint legyen az értékhatár. A nem egyenes ági rokonnak 10 százalékot kellene fizetnie értékhatártól függetlenül.
A 27 európai uniós tagállamból 16-ban egyáltalán nincs öröklési illeték, vagy a közeli hozzátartozóknak nem kell fizetniük.

A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművel után kilowattonként 1600 forint az illeték mértéke. A Wankel hajtómotorral üzemelő gépjárművek után minden megkezdett cm3-e után 72 forint az öröklési illeték. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 18 ezer, minden más esetben pedig 44 ezer forint illetéket kell fizetni.

Akiknek nem kell fizetniük majd

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közeli hozzátartozónak tekinti a házastársat, az egyeneságbeli rokonokat (ide tartoznak a lemenő és a felmenő családtagok), az örökbefogadottat, a mostoha- és neveltgyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, valamint a testvért. Az évek óta szakmai előkészületben lévő új Ptk. e kört egyedül a bejegyzett élettárssal bővítené. (Az élettársak bejegyzésére egyébként egy már elfogadott törvény alapján 2009. januárjától kerülhet sor.)

A fent ismertetett táblázat tehát jelentősen átalakulhat a jövőben. Az 1. és a 2. kategóriában 18 millió forintig megszűnne az illetékfizetési kötelezettség, felette pedig várhatóan csökkenhetnek az egyes illetékkulcsok. A könnyítés a távolabbi rokonsági fokban álló, 3. csoportba tartozó felmenőket (így a dédszülőket) és lemenőket (pl. dédunokákat) is érintené. A jelenleg napvilágra került tervek szerint ugyanakkor a testvért leszámítva nem változik a többi oldalági rokon (unokabáty, unokanővér, unokaöcs, unokahúg) helyzete.