Idén és jövőre sem valósulnak meg a Magyar Nemzeti Banknak az infláció csökkentésére vonatkozó célkitűzései, és azok elérése belátható időn belül reménytelenné vált - állítja Duronelly Péter ,a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A jegybank a jövő év végére 3,5 százalékos infláció elérését tűzte ki. Az alapkezelő elemzői idén éves átlagban 6 százalék feletti, decemberre 5 százalékos, jövőre pedig 4 százalék körüli éves inflációra számítanak.
Duronelly Péter szerint hétfőn a jegybank emeli az inflációra vonatkozó előrejelzést, ám az alapkezelő által megvalósíthatatlannak tartott inflációs célkitűzéseit fenntartja. Az alapkezelő elemzői ennek ellenére a jegybanki alapkamat 0,25 százalékpontos emelése mellett az alapkamat szinten tartását is lehetségesnek tartják.
Tovább drágulmak az élemiszerek
A társaság elemzői úgy vélik, hogy a világpiacon és Magyarországon is tartósan és jelentősen emelkednek az élelmiszerárak, és ez beépül az inflációs várakozásokba. Az élelmiszerárak tartós drágulását szerintük elsősorban a fejlődő országokban gyorsan emelkedő kereslet és az élelmiszerek és alapanyagaik üzemanyagként való felhasználása okozza.
A befektető spekuláció csak csekély mértékben járul hozzá az élelmiszerek drágulásához - állítják az alapkezelő szakemberei. Vélekedésüket arra alapozzák, hogy a világ élelmiszer-tartalékai rohamosan csökkennek, ami nem a spekuláció, hanem a megemelkedett kereslet következménye.
Duronelly Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az indiai és kínai gazdaság gyors fejlődése miatt az ott élő emberek rizs helyett egyre több búzát és kukoricát, húst és tejet fogyasztanak. A hús és tej termeléséhez pedig jóval több föld, víz és energia szükséges, mint a rizséhez. A termőterületek korlátozott növelhetősége és a szélsőségesebb időjárás terméscsökkentő hatásaként viszont egyre kevesebb gabona kerül a világpiacra.
Gabonát evő autók
A másik jelentős tényező, hogy a magas kőolajárak gazdaságossá teszik a bioüzemanyag előállítását. Az USA-ban ugrásszerűen növekszik a "zöld" üzemanyag felhasználása - ennek használatát az Európai Unió is támogatja -, s világszerte nő az ezzel hajtott járművek száma is. Az ipari felhasználás igénye tehát tovább növeli a gabona keresletét.
Az így kialakult piaci helyzet alapján a Budapest Alapkezelő az élelmiszerek és élelmiszer-ipari alapanyagok drágulására spekuláló alapot indít. A Budapest Agrár Alap hozama vagy JPMorgan Commodity Curve Index Agricultureindex, vagy a BNP Commodity Active Agricultural Index emelkedéséhez kötődik majd. Mindkét index olyan alapvető élemiszerek árfoylmán alapul, mint például a búza, kukorica, szója, sertéshús. Az alapkezelő a két index közül azt választja, amelyikkel a költséghatékonyabb módon tudja befektetni az alap vagyonát.
A befektető ingadozás esetén is nyer
Az alap hozama a választott index negyedévenként mért teljesítményének átlagától függ. Ha az index teljesítménye az első vagy a második év végén, illetve lejáratkor túllépi a 30, 50 vagy 70 százalékot, akkor azokat rögzítik. Ha azok közül valamelyik magasabb az alap teljesítményét meghatározó index átlagos hozamánál, akkor a befektető a rögzített hozamot kapja meg.
Azaz a futamidő alatt elért jó teljesítményt - a rögzített hozamoknak köszönhetően - nem ronthatja le egy futamidő végi kedvezőtlen piaci környezet. Mindemellett az Alap elérhető hozamának nincs felső korlátja annak érdekében, hogy a befektetők a lehető legnagyobb mértékben részesedjenek a mögöttes eszközök árfolyamváltozásából.
Az alap május 19-étől július 4-éig jegyezhető, futamideje 3 év. A jegyzési időszak alatt a befektetők az alap befektetési jegyeihez azok névértéknél olcsóbban, napi diszkont árfolyamon juthatnak hozzá, így befektetésük értéke már a jegyzési időszak alatt is növekszik. Azoknak sem kell lemondaniuk az előnyös lehetőségről, akik esetleg lemaradnak a jegyzési időszakról, hiszen az alap indulását követően a kondíciós listában meghatározott feltételekkel bárki, bármikor csatlakozhat az alap befektetőinek táborához, és szükség esetén befektetési jegyeit vissza is válthatja.