Romlott a magyar versenyképesség

Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően - jelentette az ICEG European Center a svájci IMD üzleti iskola partnerére hivatkozva.

A svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzése - amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján - szerint a rangsorban a tavalyi 35-dikről az idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva helyezésén mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve.

A tanulmány Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU-források hatékony felhasználása.

A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva. A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt. A múlt évben a vizsgált 55 ország közül Magyarországon volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív személyi jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő.

Ki rangsorol?

A World Competitiveness Yearbook kiadványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az ország-értékelések statisztikai adatokon és vállalatvezetők kérdőíves megkeresésén alapulnak.

Az elemzők szerint Magyarország politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő. Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes.
A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota.

A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllovas pedig Svájc. Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található.