Lemondott a pesti tőzsde elnöke

Lemondott Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde elnöki tisztségéről és igazgatósági tagságáról. Döntését azzal indokolta, hogy a BÉT megváltozott tulajdonosi szerkezete új helyzetet teremt az intézmény életében. Egyre valószínűbb, hogy a budapesti tőzsde nem válik a térség vezetőjévé, sőt felvetődött egy új magyar börze alapításának ötlete is. Reggel óta a tőzsde vezető indexe, a BUX sokat vesztett, a forint árfolyama nem változott hétfőn kora délutánig. A Wiener Börse ugyanakkor azt hangsúlyozza: fejleszteni akarja a pesti tőzsdét.

A Budapesti Értéktőzsde fő mutatója, a BUX index hétfőn a reggeli 21 980 pontról 21 660 pontra zuhant, azaz csaknem 320 pontot veszített értékéből, miközben a tőzsde elnöke bejelentette lemondását. A forint árfolyama a hírre nem változott, de ezen nem lepődtek meg a devizakereskedők, sőt nem is várnak különösebb mozgást. "Lassú tingli-tangli várható egész nap" - fogalmazott lapunknak Kolba Miklós, az ING tradere.

A Bécsi Értéktőzsde múlt héten csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a már meglévő 12,5 százalékos részesedéséhez további 25,2 százaléknyi tulajdonrészt vásárol a BÉT-ben az UniCredit Bank Hungary Zrt.-től. A gyakorlatban már korábban is egy 68,8 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező osztrák konzorcium irányította a pesti börzét, de a bécsi tőzsde szerepe eddig nem volt ennyire nyilvánvaló a konzorciumon belül.

A helyzet romlott idén

A mostani helyzet tehát olyan vezetőt igényel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tulajdonosi kör elvárásainak. A most távozó Szalay-Berzeviczy Attilát - aki az UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója - 2004 júniusában választották meg először a tőzsde elnökévé, majd 2005 áprilisában és az idén márciusban is újraválasztotta a BÉT igazgatósága.

Szalay-Berzeviczy lemondása előtti egyik utolsó nyilatkozatát éppen az [origo]-nak adta. Ekkor a magyar tőzsde idei nehéz évét két tényezővel magyarázta. Szerinte az amerikai jelzálogválság mellett a mi helyzetünket "rontja két magyar sajátosság is: az OMV-Mol háborúnak köszönhetően eltűnt a magyar olajpapír közkézhányadának a fele". Másfelől Szalay-Berzeviczy szerint nem lehet csodálkozni a BÉT helyzetén, "hisz nemzetgazdaságunk az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának köszönhetően Európa egyik legvérszegényebb gazdaságává vált".

Marad az értékpapír-piac közelében

A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapír letétkezelési és elszámolási üzletágát vezeti tovább, amely ma közel 5000 milliárd forintnyi részvény- és állampapír állományt kezel intézményi ügyfelei részére.

Szalay-Berzeviczy Attila közleményében emlékeztet arra: a négyéves elnöksége alatt folyó munka eredménye, hogy a kormány napirendre tűzte a maradék állami vállalatok tőzsdei bevezetését. Sikeresen lezárult a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde integrációja, valamint bevezetésre került a nyugdíj-előtakarékossági számla, mint a hazai nyugdíjrendszer negyedik pillére, továbbá a differenciált osztalékadó, az újfajta fejlesztési adókedvezmény és az éves 100 millió forint értékű állami támogatás a tőzsdei bevezetések ösztönzése érdekében.

Adják-veszik a tőzsde részvényeit

A 25,2 százalékos BÉT-részvénycsomag, amit a bécsi tőzsde megvett, úgy került az UniCredit Bankhoz, hogy az olasz bankcsoport felvásárolta az osztrák HVB Bankot. A HVB tagja volt a magyar tőzsde többségét 2004-ben megszerző osztrák konzorciumnak. A konzorciumnak így most nem változik a részesedése, továbbra is összesen 68,8 százaléknyi BÉT-részvénnyel rendelkezik. Az MTI-nek a múlt hét csütörtökön nem hivatalosan megerősítették: a bécsi tőzsdét működtető Wiener Börse AG megbeszéléseket folytat a többségi tulajdonos konzorcium többi tagjával, hogy esetleg további részesedéseket vásároljon fel tőlük saját részvényhányadának növelése céljából. A konzorcium tagjai közül az Österreichische Kontrollbank AG részesedése 12,5 százalék, a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG-é 6,4 százalék, az Erste Group Bank AG-é 6,37 százalék, és az Erste Befektetési Zrt.-é 5,85 százalék. A Bécsi Értéktőzsde részesedése az UniCredit Bank részvénycsomagjának megszerzésével 12,5 százalékról 37,7 százalékra nő. Megbeszélések folynak néhány piaci szereplővel is, ezek célja nem az AG tulajdonrészének további növelése, hanem az együttműködés fokozása és a magyarországi részvénypiac erősítése. A bécsi tőzsde szóvivője név szerint a Mol-t és az OTP-t említette olyan piaci szereplőként az MTI-nek, amellyel tárgyalások kezdődtek. A Mol és az OTP, a BÉT-en jegyzett legnagyobb társaságok, és egyben mint a BÉT kisebbségi tulajdonosai a tőzsde márciusi éves közgyűlése előtt közös levélben fordultak a főtulajdonoshoz együttműködési megállapodást sürgetve, és a kisebbségi tulajdonosok nagyobb beleszólását kérve a BÉT jövőjébe.

Mindeközben a vezetése alatt a BÉT által kezdeményezett jogszabály-változtatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél évben jelentősen növelték részvénykitettségüket a hazai nyugdíjpénztárak, csökkentek a felügyeleti díjak, bekerült a pénzügyi alapismeretek oktatása a nemzeti alaptantervbe és 15-ről 5 évre csökkent az ingatlaneladásból származó nyereség adóköteles periódusa. Jelenleg pedig a hosszú távú befektetési számla kidolgozott koncepciója, mint az árfolyamnyereség-adó kérdésével kapcsolatban a tőzsde hosszú távú kompromisszumos megoldása vár a kormány elfogadására.

Új magyar tőzsde kéne?

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője az [origo]-nak elmondta, hogy Szalay-Berzeviczy lemondása arra utal, hogy a bécsi tőzsde, a Wiener Börse át kívánja venni a hatalmat a pesti tőzsdén. Ennek a lépésnek nemcsak a tőzsdére, hanem az egész nemzetgazdaságra negatív hatása lenne az elemző szerint, amennyiben a bécsi központopsítási szándék áll a háttérben.

Állások sokasága veszélyeztetett ugyanis azáltal, hogy a döntéshozatali központ Bécsbe kerülhet, és ezzel megakadna a magyar tőkepiac fejlődése. Mindez azt jelenti ugyanis, hogy letét- és vagyonkezelői munkahelyek vándorolnának az osztrák fővárosba, Magyarországon pedig csökkenne a pénzintézetek, a brókercégek és áttételesen az állami költségvetés bevételei is.

Sarkadi Szabó kérdésünkre azt mondta, hogy korábbi cikkünk felvetése, miszerint Budapestből nem lesz pénzügyi központ, még nem jelenthető ki biztosan, de egyre nagyobb a veszélye ennek. Sarkadi Szabó szerint nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy egy magyar érdekeknek megfelelő új tőzsdét létrehozzanak.

A Wiener Börse erősítené a pesti tőzsdét

A bécsi tőzsde szóvivője az origo kérdésére elmondta, hogy nem kommentálják a tőzsdeelnök lépését, ugyanakkor logikusnak tartják, hogy ha a tőzsde legnagyobb tulajdonosa, az Unicredit eladja részesedését, akkor az őt képviselő vezető távozik a szervezet éléről.

A Wiener Börse szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy a bécsiek nem akarnak feladatokat elvonni Budapesttől, azt szeretnék, hogy egy erős tőzsde maradjon Magyarországon, és itt is fejlődjön tovább a börze, akárcsak Ausztriában a Wiener Börse. Ugyanakkor szeretnék erősíteni a két szervezet közötti kooperációt is - tette hozzá a szóvivő.

A magyar kormány nem szól bele

"Magyarországnak egyaránt fontos, hogy nemzeti tőzsdéje legyen, és hatékony értékpapírpiaca, amely betölti azt a szerepet, amelyet az üzleti szféra igényel. A Budapesti Értéktőzsde teljes egészében magántulajdonban van, az államnak nincs beleszólása a tulajdonosi struktúra alakulásába, lehetősége arra korlátozódik, hogy felügyelje: a hazai tőkepiac minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően, kellő átláthatósággal működik" - ezt a választ a kormányszóvivő iroda arra a kérdésünkre adta, hogy a kabinet támogatná-e egy új tőzsde alapítását.

Arra a kérdésünkre, hogy folytatódnak-e az előkészületek a megmaradt állami cégek tőzsdére vitelére, a kormányszóvivői iroda így válaszolt: az "Új Tulajdonosi Programban érintett cégek tőzsdei bevezetésre való előkészítése az előre meghatározott ütemben folytatódik".