Tavaly 36 és fél, idén május végéig mintegy 49 ezer készülék után fizették be ezt a közterhet, miközben becsléseik szerint 240 ezer panziós vagy szállodai szoba, étterem és más kereskedelmi célú helyiség működik, és ezek jelentős hányadában a szolgáltatás részeként bizonyosan üzemeltetnek televíziókészüléket - mondta. Hozzátette, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyelőtti adatai szerint az országban működő 56 és fél ezer hazai vendéglátóhelyből kevesebb mint 15 ezer jelentette be, hogy működtet televíziót, míg a kereskedelmi szálláshelyek 83 ezer kiadható szobája közül több mint negyvenezerben mindenképpen ott kell lennie az eszköznek.
Dömény Péter közlése szerint "sötét ló" a magánszálláshelyek 101 ezer szobája, de tapasztalatok szerint ezek között is alig akad olyan, amelyben ne ülhetne képernyő elé a vendég.
Az igazgató tájékoztatása szerint idén az első öt hónapban 384 millió forint folyt be e forrásból a Műsorszolgáltatási Alap kasszájába, amely - a médiatörvény rendelkezései alapján - a summa zömét a három közmédium között osztja szét, a lakosságra kirótt, a kormány által 2002 óta átvállalt televíziós üzembentartási díjjal együtt.
Abból - noha a statisztikák szerint a háztartásoknak csupán háromötöde fizette be - 2000-ben 19, az azt követő három évben 20 milliárd forint folyt be, majd 2005 óta 25 milliárd forint fölé kúszott ez az összeg.