Nemcsak a kicsiknek szól az új tulajdonosi program

A kormány tervei szerint várhatóan nemcsak a kisbefektetők kapnak majd részvényeket a tőzsdére bevezetendő, állami cégekből. Az Új Tulajdonosi Program (ÚTP) újabb részleteiről Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója beszélt szerdán a Tisztán tőzsde című konferencián.

Tátrai az [origo] kérdésére elmondta, hogy már az első olyan cégben, amelyet várhatóan tőzsdére visznek, vagyis már az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-ben sem biztos, hogy csak a kistulajdonosok kapnak részvényeket, hanem stratégiai befektetők, intézményi befektetők sem kizártak.

Tátrai elmondta, hogy bár még nem született végleges döntés, az sem kizárt, hogy akár 25 százaléknál nagyobb hányadát adják majd el az ÁAK-nak, egy vagy több ütemben. Több eladási fázisra akkor kerülhet sor, ha nagy az érdeklődés az első kibocsátás után.

Hosszú távú szerződés

Az ÁAK tőzsdére vitele előtt az államnak hosszú távú szerződést kell kötnie a céggel, hogy politikától függetlenül, kiszámítható feltételekkel gazdálkodhasson a vállalat. Így a tőzsdei bevezetés előtt megállapítható lesz a társaság értéke, sőt az autópályák fenntartása mellett az ÁAK-nak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy növekedési, fejlődési lehetőségeket is felvázolhasson a kistulajdonosoknak. Így a részvény nem egyszerű osztalékpapír lenne, hanem beruházásokba, akvizíciókba (felvásárlásokba) belefoghatna a jövőben az ÁAK vonalas infrastruktúrák esetében, így a fejlődési lehetőségek miatt máshogy árazná be a piac a társaságot.

Az MNV vezérigazgatója szerint a tőzsdére 2009-ben első hónapjaiban vezethetik be az ÁAK-t. Ezzel első lenne a cég, illetve vele együtt léphetne a börzére a most kialakítandó ingatlanholding, illetve ingatlan alap is, amelyet az MNV kezében lévő tehermentes, tisztázott tulajdoni viszonyú, 5 milliárd forintot meghaladó értékű egységekből "raknának össze", legalább 50 milliárd forint összértékben. Ilyen ingatlan egyébként nem sok van, jegyezte meg a Tátrai. A portfolió 60 százalékának azonnal hasznosítható (bérbe adható, vagy már bérbe is adott), a maradék 40 százaléknak pedig fejleszthető ingatlanokból kell állnia.

A befektetőknek lagalább 10-25 milliárd kell

A vezérigazgató szerint azért szükséges ilyen nagyságrendű portfolió összerakása, mert a tőzsdén körülbelül 10 milliárd forintnyi eladás kelti fel a magyar intézményi befektetők érdeklődését, a nemzetközi szereplők 25 milliárd forint felett szoktak érdeklődni.

Az ingatlanalap esetében Tátrai azt sem zárta ki, hogy az állam semmilyen részesedést nem fog megtartani benne, akár száz százalékát is tőzsdére vihetik.

Tátrai az autópályakezelőn és az ingatlanportfólión kívül a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket (MVM), a regionális vízműveket, valamint a Magyar Postát tartotta tőzsdére vihetőnek, de ez utóbbiak esetében vagy magyar kormányzati vagy európai uniós döntésekre van még szükség. Elsősorban a szabályozási környezetet kell megteremteni.

Mi lesz az MVM-mel?

Az MVM esetében el kell dönteni, hogy a rendszerirányító Mavirt le kell-e választani az anyacégről, és ha igen, akkor maradhat-e a Mavir állami tulajdonban. A Szerencsejáték Zrt. esetében a 100 százalékos állami tulajdonú körből való kivételhez törvénymódosításra van szükség.

Az öt regionális vízműtársaságot várhatóan összevonják (részben), így tőzsdei méretű cégeket hoznak létre belőlük. A jelenleg a környezetvédelmi miniszter által meghatározott díjszabást pedig hosszú távra rögzíteni kell Tátrai szerint, nehogy később a politika megzavarja a tőzsdére esetleg bevitt cégek működését.

A Magyar Posta Tátrai Miklós szavai szerint "utolsóként, és nem a következő két évben" kerülhet csak be az ÚTP-be. A társaság működését ugyanis annyi tényező - elsősorban az uniós piacliberalizáció, és a hazai kötelező szolgáltatások mértéke - befolyásolja, amelyek nem a közeli jövőben teszik lehetségessé a posta értékesítését.

A tőzsdeelnök örül

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatóságának elnöke azt hangsúlyozta a konferencián, hogy a BÉT nem foglal állást politikai kérdésekben, de az ÚTP-t támogatja, és annak sikeréhez minden segítséget megad.

Szalay-Berzeviczy szerint a jelenlegi magyar gazdasági körülmények egyébként nem segítik a tőzsdét, hiszen az 1 százalékos gazdasági növekedés és a befektetőket nem túlzottan segítő feltételek, szabályozás mellett nagyon nehéz a börzére új cégeket csábítani. (Ezért is fontos az ÚTP, ahol az állam viszi be majd cégeit a tőzsdére.)

A tőzsdeelnök azt is elmondta, hogy Magyarországon más a kis- és középvállalkozások stratégiája, mint például Lengyelországban. Ott ugyanis egy bizonyos méret elérése után a cégek tőzsdére mennek. Nálunk viszont inkább eladják a vállalatot az eredeti tulajdonosok, és külföldi befektetők vagy nagy stratégiai invesztorok kezébe kerül a vállalat.