Vendéglátója, Angela Merkel kancellár ugyanakkor tudatta, hogy országa nem gördítene akadályokat az orosz beruházások elé a német energiaellátási hálózatban. Mint mondta, ez üzleti kérdés, és az államnak nincs kifogása. Megjegyezte viszont, hogy nem támogatja a német energiatermelés és a szállító hálózatok különválasztását, mire egyébként az EU bizottsága sürgeti Berlint.
A német kancellár és vendége egyaránt támogatásáról biztosította a tervezett balti-tengeri gázvezetéket, az Északi Áramlatot, amely - Lengyelország és a balti államok megkerülésével és erőteljes ellenzésük dacára - Oroszországot és Németországot kötné össze. Ezzel összefüggésben mindketten hangsúlyozták az energiaellátás biztonságának fontosságát. Medvegyev kiemelte annak szükségességét, hogy eloszlassák az ezzel kapcsolatos fenntartásokat. Az orosz elnök úgy ítélte meg, hogy a tervezett, kereken 1200 kilométer hosszúságú vezeték az egész európai kontinens energiaellátásának javára válik.
Elemzők szerint az energia kérdése szerepel a két állami vezető tárgyalásainak fő helyén, és nem ígérkezik könnyű témának, mivel Oroszország szeretné energiaügyi befolyását növelni Európában, míg a nyugat-európai államok arra szeretnének több biztosítékot Oroszországtól, hogy az orosz olaj- és gázszállításokban nem lesz probléma, mivelhogy a nyugat-európai energiaigények negyedét Oroszország elégíti ki. Tavaly Németország 28,8 milliárd eurós orosz importjának 69 százaléka olaj és földgáz volt. A forgalom nagyjából kiegyensúlyozott volt: az Oroszországba irányuló német export, 20 százalékos növekedéssel, 29 milliárd eurót ért el.