Simor szerint már nem lehet farigcsálni

Egy keddi, budapesti tanácskozáson megszólaló gazdasági szakemberek egyetértettek abban, hogy több területen kell jelentős változásokat elérni a magyar gazdaság talpra állításához. A jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy a befektetők a nyerteseket szeretik.

Simor András szerint a magyar és külföldi befektetők felé egyértelmű jelzéseket kell tenni annak érzékeltetésére, hogy az ország versenyképessége változhat, növekedése gyorsulhat a jövőben.

Az MNB elnöke ezt azon a keddi budapesti beszélgetésen mondta, amelyen az Európai társadalmi jelentés 2008 című tanulmány kapcsán vitatták meg a magyar gazdaság, a foglalkoztatási és jövedelempolitika fontosabb kérdéseit.

A jegybankelnök hangsúlyozta: "a befektetők a nyerteseket szeretik, Magyarország jelenleg rosszul áll a régiós versenyben, apró farigcsálásokkal már nem lehet változtatni a mostani helyzeten, több területen egyszerre kell gyors változást elérni."

Simor András kifejtette: a magyar gazdaság fejlettségéhez képest a munkaerő költségei magasabbak idehaza, mint a régiós versenytársak esetében. Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye pedig azt tükrözi, hogy megszűnt "a munka oldaláról való hozzájárulás a magyar GDP-hez, sőt a tőke megalapozta hozzájárulás is mérséklődött" - emelte ki a jegybank-elnök. Hozzátette: a jegybank adatsorai szerint míg az elmúlt években a magyarországi feldolgozóiparban csökkent a foglalkoztatottság, addig Csehországban emelkedett.

Simor András összességében négy olyan tényezőt nevezett meg, amelyek miatt Magyarország teljesítménye alatta marad a régiós szomszédoknak. Első helyen a magyar "adóéket" említette, vagyis a bruttó bérköltség és a ténylegesen kifizetett összeg közötti terheket, második helyen a magas és emelkedő minimálbért, harmadikként az alacsony aktivitási rátát, végezetül az alacsony végzettségűek kifejezetten alacsony szintű foglalkoztatottságát.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kiemelte: egyedül a szociális kiadások változtatásával nem lehet elérni azt, hogy az országban a foglalkoztatás emelkedjen, a versenyképesség javuljon. Véleménye szerint olyan adóváltoztatásokat kellene végrehajtani, amelyek a mostaninál nagyobb arányú foglalkoztatást ösztönöznek.

Vértes András maliciózusan megjegyezte: a rendszerből egyik napról a másikra nem lehet több ezer milliárd forintot kivenni, és megítélése szerint az inaktívak munkaerőpiacra való visszavezetése is nagy gond, azok kora és iskolai végzettségük alacsony volta miatt.

Ezzel együtt megjegyezte: a nagy ellátórendszerek nem képesek megállapítani a "rászorultságot", az önkormányzati rendszert kellene teljesen átalakítani, mert az egyes települések szintjén mindenki jól tudja, kiknek van valójában szüksége segélyekre.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: a szociális kiadások relatív csökkentésével lehetne előrelépni, és ezzel növelni lehetne a gazdasági hatékonyságot, de legalább ilyen fontos az, hogy a szociális kiadások szerkezetét kellene átalakítani.

Véleménye szerint nagy gond az, hogy különösen az 50 év felettieknél nő meg az inaktivitás, ennek a korcsoportnak a munkába való visszavezetésére kellene megoldásokat találni. Emellett pedig a nyugdíjrendszerben a rugalmas nyugdíjba vonulás felé kellene elmozdulni, és növelni kellene Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatást is.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója Magyarország gazdasági adatait több tekintetben is összehasonlította Szlovákiáéival. Az adatok alapján összegezte: Magyarország nemcsak a szociális kiadások, hanem az állami kiadások összes területén is nagyobb költekezést folytat, mint az északi szomszéd ország.

Egyedül a szociális kiadásokra Szlovákia 5 százalékponttal kevesebbet költ, mint Magyarország. Alapvetően tehát nemcsak a szociális gondoskodás területén, hanem a fiskális politika minden vonatkozásában Magyarországon pazarlóbb gazdálkodás folyik, mint Szlovákiában - hangoztatta.

Palócz Éva szerint a nyugdíjrendszeren, a nyugdíjkifizetéseken is változtatni kell. Úgy fogalmazott: szakítani kellene már azzal az elképzeléssel, hogy a nyugdíjasok jelentik a társadalom szegény rétegét. Aláhúzta: napjainkban egyre nagyobb összegű nyugdíjakat fizetnek ki, nem ritkák a havi 200-300 ezer forintos nyugdíjak sem, és míg 2001-ben az átlagnyugdíj 62 ezer forint volt, ezzel szemben tavaly már az átlag nyugdíj mintegy 70 ezer forintra nőtt havonta.