Fogy a pénz a befektetési alapokból

Folyamatosan csökkent a hazai alapok nettó eszközértéke az elmúlt három hónapban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) statisztikái szerint - erről tájékoztat a Világgazdaság.

Mint kiderült, a mögöttes piacok többnyire gyenge teljesítménye mellett a befektetők tőkekivonása is jelentős mértékben apasztotta a kezelt vagyon nagyságát.

A kötvényalapok vagyona júniusban újabb sokéves mélypontra, 241 milliárd forintra süllyedt, ilyen kevés pénz utoljára 1999 májusában volt bennük. A befektetők tízmilliárd forintot vettek ki az alapokból, a negatív hozamok pedig további kétmilliárddal apasztották a vagyonukat.

A rövid kötvényalapok vagyonát 400 millió forinttal csökkentették a piaci hozamok, emellett 4,6 milliárdot vontak ki belőlük a kliensek.

A hosszú kötvényalapokból 5,4 milliárd forintot vittek el a befektetők, a hozamok pedig 1,6 milliárddal csökkentették a vagyonukat.

Összességében év eleje óta 329,4 milliárdról 26,75 százalékkal csökkent az ilyen típusú alapok nettó eszközértéke.

A részvényekre koncentráló konstrukciók is igen rossz hónapon vannak túl. A vagyonuk 10,8 százalékát veszítették el, június végére mindössze 288 milliárd forint maradt bennük. A veszteséget főleg a gyengén muzsikáló részvénypiacok okozták, hiszen a negatív hozamok 31 milliárd forinttal apasztották az kezelt vagyon nagyságát. Az év első felében pedig a bennük elhelyezett összvagyon nagysága 25,58 százalékkal lett kevesebb.

Nem divat a kockázatkeresés mostanában

Az alapkezelők láthatóan új konstrukciók indításával igyekeztek menteni a menthetőt, júniusban 11 alappal bővült a hazai piac palettája. A társaságok a kockázatkerülő befektetői igényeknek megfelelő termékekkel rukkoltak elő, hiszen a tizenegy alap közül hét garantált és egy ingatlan- mellett csak egy származtatott és csupán két zártkörű értékpapíralapot indítottak útjára.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: valamivel szerencsésebb helyzetben van a társaság, mint a piac egésze, hiszen az idén, miközben érzékelhető volt, hogy az ügyfelek szabadulnának kockázatosabb vegyes vagy részvénytúlsúlyos alapjaik befektetési jegyeitől, addig a biztonságosabb tőkevédett és pénzpiaci konstrukciók iránt nőtt az érdeklődés. Ennek köszönhetően az alapkezelő az elmúlt hat hónapban nettó értelemben rendre tőkebeáramlást regisztrált, ellentétben az általános trenddel.

Még az ígéretes mögöttes részvénypiacokkal induló új alapoknak is hosszabb felfutási idővel kell számolni, mint például egy-két évvel ezelőtt, hiszen az ügyfelek a kockázatkerülő légkörben sokkal kevésbé fogékonyak az újdonságok iránt. Természetesen a termékek fejlesztésével igyekeznek a kockázatosabb konstrukciók osztályának vonzerejét növelni, azonban a jelenlegi tőkepiaci hangulatban nehéz lesz meggyőzni a befektetőket, hogy részvényalapú eszközökbe helyezzék el tőkéjüket - fogalmazott a Világgazdaságnak a befektetési igazgató.

A szakember tapasztalatai szerint az ügyfeleik nagyjából helyesen reagáltak az elmúlt időszak eseményeire: már 2007-ben érezhető volt, hogy kevesebben választják a vegyes és a részvénytúlsúlyos alapokat, illetve a tőkekivonás mértéke a konstrukciókból az elmúlt egy-két hónapban sem gyorsult fel. Vagyis a magyar, de általában a világ kisbefektetőivel kapcsolatban kialakult sztereotípia, miszerint a lakosság egy-egy eszközbe annak értékelése csúcsán száll be, és a mélypont környékén száll ki, ezúttal - legalábbis a K&H ügyfelei körében - nem állta meg a helyét.