Kalózok fenyegetik a déli tengerek hajósait

Kalózokról ma már főleg csak a jogosulatlan internetes letöltések, másolt programok kapcsán hallunk; nem gondolnánk, hogy továbbra is léteznek valódi tengeri brigantik, akik a kereskedelmi és halászhajók, luxusjachtok, de akár a segélyszállítmányok megtámadásaival nagy károkat okoznak. Az ügy horderejét jelzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa külön határozatot hozott annak érdekében, hogy a nemzetközi hadihajók szomáliai vizeken is üldözhessék a fegyveres rablókat.

Tavaly 10 százalékkal, 269-re emelkedett a kalóztámadások száma világszerte, főleg a kelet-afrikai vizeken, de Délkelet-Ázsiában és az utóbbi időben Nyugat-Afrika partjainál is kellemetlen meglepetések érhetik a hajósokat - áll a Nemzetközi Tengerhajózási Iroda (International Maritime Bureau; IMB) jelentésében. A támadások száma egy csökkenő trend lezárásaként ugrott meg, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a délkelet-ázsiai Malacca-szorossal érintkező országok, Malajzia, Szingapúr és Indonézia fokozták éberségüket.

A kalózkodás legújabb kori reneszánsza 2006 elejétől tart, amikor is az uralkodó iszlám milicisták kisajátítási akciói nincstelenek tömegeit termelték ki Kelet-Afrikában. Szakértők szerint egyedül a fegyveres erők bevetésével, nemzetközi katonai együttműködéssel lehet megállítani a kalózokat, akiket a törvény egyáltalán nem feszélyezett eddig. A térségben ráadásul nemigen vannak számottevő, ütőképes flottával rendelkező országok.

A kalózok egyre jobban fel vannak fegyverezve, tevékenységük pedig sokkal erőszakosabbá vált, mint bármikor korábban. A martalócok motoros hajókat, gránátvetőket és automata lőfegyvereket is bevetnek támadásaikban, amelyek többségét kereskedelmi hajók ellen követik el a kulcsfontosságú hajóutak mentén, amelyek a Vörös-tengert és a Mediterráneumot kötik össze az Indiai-óceánnal.

Gazdasági katasztrófát is okozhatnak

A Malacca-szoros az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt köti össze, ezen keresztül bonyolódik a világ kereskedelmi hajóforgalmának harmada, az olajszállítmányoknak pedig majd' a fele. Évente mintegy 50 ezer hajó teszi meg ezt az útvonalat; gyakorlatilag ez a fő útvonala az arab országokból Kínába és Japánba tartó olajszállítmányoknak. A rablók egyik fő vadászterülete a körülbelül mérföldnyi széles csatorna; egy esetleges nagyobb támadás olyan súlyosan is eltömítheti a szoros közlekedését, hogy az akár gazdasági katasztrófát is okozhat. Az egyik legsúlyosabb támadás egy japán olajszállítót ért még áprilisban, a rablók rakétákkal lőtték ki a tankhajót: a hír a nemzetközi piacon az olaj drágulását váltotta ki. Elsősorban az olajszállítmányok védelme érdekében a maláj kormány 14 milliárd dollárért csővezetéket épít, amely az ország északi partjainál köt össze két, 320 kilométer távolságra levő kikötőt.

A kelet-afrikai part menti vizeket szintén a világ legveszélyesebbjei között tartják számon, ahol a kereskedelmi hajók és luxusjachtok igen nagy veszélyben vannak; az év eleje óta legalább 26 kalóztámadást szenvedtek el a hajók. "Tartsák magukat olyan messzire a szomáliai partoktól, amennyire csak lehetséges!" - figyelmezteti az IMB a kereskedelmi hajókat. Az iroda szerint az ideális távolság meghaladja a 200 tengeri mérföldet (370 kilométer). Öt évvel ezelőtt még elegendőnek tartották az 50 mérföldes, körülbelül 90 kilométeres távolságtartást is.

Szomália közel 4000 kilométeres partszakasza Afrikában a leghosszabnak számít, és itt történik a fegyveres támadások zöme, amelyek száma 35 százalékkal emelkedett az utóbbi évben. Szomália amúgy is a föld egyik legszegényebb országa, ahol 1991 óta gyakorlatilag polgárháborús állapotok uralkodnak, és vizein a tankerek mellett a halászhajók és az ENSZ élelmiszersegélyeit szállító hajók éppúgy nem érezhetik biztonságban magukat, ahogyan a menekülteket szállító lélekvesztők sem. Az utóbbi időben a nigériai partvidék is eldurvult, ezért speciális biztonsági alakulatok járőröznek azokon a vizeken.

Az IMB kalóztérképe a támadásokról International Maritime Bureau

Egy átlagos szomáliai kalóz 10 és 30 ezer dollár között keres egy évben, vagyis havi átlagban körülbelül 120 és 375 ezer forint közötti "fizetést" tesz zsebre. Egy-egy támadás akár dollármilliókat is hozta a konyhára a komplett bandának, de a konkrét haszon természetesen nagyban függ a megtámadott hajó típusától is. A rablók a hajók által használt rádiókból tájékozódnak prédáikról. Gyakran hamis segélykérő jeleket küldenek, így tévesztve meg áldozataikat. Az internetet is igénybe veszik a várható zsákmány feltérképezésére, kipuhatolására.