Tavaly 10 százalékkal, 269-re emelkedett a kalóztámadások száma világszerte, főleg a kelet-afrikai vizeken, de Délkelet-Ázsiában és az utóbbi időben Nyugat-Afrika partjainál is kellemetlen meglepetések érhetik a hajósokat - áll a Nemzetközi Tengerhajózási Iroda (International Maritime Bureau; IMB) jelentésében. A támadások száma egy csökkenő trend lezárásaként ugrott meg, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a délkelet-ázsiai Malacca-szorossal érintkező országok, Malajzia, Szingapúr és Indonézia fokozták éberségüket.
A kalózkodás legújabb kori reneszánsza 2006 elejétől tart, amikor is az uralkodó iszlám milicisták kisajátítási akciói nincstelenek tömegeit termelték ki Kelet-Afrikában. Szakértők szerint egyedül a fegyveres erők bevetésével, nemzetközi katonai együttműködéssel lehet megállítani a kalózokat, akiket a törvény egyáltalán nem feszélyezett eddig. A térségben ráadásul nemigen vannak számottevő, ütőképes flottával rendelkező országok.
A kalózok egyre jobban fel vannak fegyverezve, tevékenységük pedig sokkal erőszakosabbá vált, mint bármikor korábban. A martalócok motoros hajókat, gránátvetőket és automata lőfegyvereket is bevetnek támadásaikban, amelyek többségét kereskedelmi hajók ellen követik el a kulcsfontosságú hajóutak mentén, amelyek a Vörös-tengert és a Mediterráneumot kötik össze az Indiai-óceánnal.
Gazdasági katasztrófát is okozhatnak
A Malacca-szoros az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt köti össze, ezen keresztül bonyolódik a világ kereskedelmi hajóforgalmának harmada, az olajszállítmányoknak pedig majd' a fele. Évente mintegy 50 ezer hajó teszi meg ezt az útvonalat; gyakorlatilag ez a fő útvonala az arab országokból Kínába és Japánba tartó olajszállítmányoknak. A rablók egyik fő vadászterülete a körülbelül mérföldnyi széles csatorna; egy esetleges nagyobb támadás olyan súlyosan is eltömítheti a szoros közlekedését, hogy az akár gazdasági katasztrófát is okozhat. Az egyik legsúlyosabb támadás egy japán olajszállítót ért még áprilisban, a rablók rakétákkal lőtték ki a tankhajót: a hír a nemzetközi piacon az olaj drágulását váltotta ki. Elsősorban az olajszállítmányok védelme érdekében a maláj kormány 14 milliárd dollárért csővezetéket épít, amely az ország északi partjainál köt össze két, 320 kilométer távolságra levő kikötőt.
A kelet-afrikai part menti vizeket szintén a világ legveszélyesebbjei között tartják számon, ahol a kereskedelmi hajók és luxusjachtok igen nagy veszélyben vannak; az év eleje óta legalább 26 kalóztámadást szenvedtek el a hajók. "Tartsák magukat olyan messzire a szomáliai partoktól, amennyire csak lehetséges!" - figyelmezteti az IMB a kereskedelmi hajókat. Az iroda szerint az ideális távolság meghaladja a 200 tengeri mérföldet (370 kilométer). Öt évvel ezelőtt még elegendőnek tartották az 50 mérföldes, körülbelül 90 kilométeres távolságtartást is.
Szomália közel 4000 kilométeres partszakasza Afrikában a leghosszabnak számít, és itt történik a fegyveres támadások zöme, amelyek száma 35 százalékkal emelkedett az utóbbi évben. Szomália amúgy is a föld egyik legszegényebb országa, ahol 1991 óta gyakorlatilag polgárháborús állapotok uralkodnak, és vizein a tankerek mellett a halászhajók és az ENSZ élelmiszersegélyeit szállító hajók éppúgy nem érezhetik biztonságban magukat, ahogyan a menekülteket szállító lélekvesztők sem. Az utóbbi időben a nigériai partvidék is eldurvult, ezért speciális biztonsági alakulatok járőröznek azokon a vizeken.
Egy átlagos szomáliai kalóz 10 és 30 ezer dollár között keres egy évben, vagyis havi átlagban körülbelül 120 és 375 ezer forint közötti "fizetést" tesz zsebre. Egy-egy támadás akár dollármilliókat is hozta a konyhára a komplett bandának, de a konkrét haszon természetesen nagyban függ a megtámadott hajó típusától is. A rablók a hajók által használt rádiókból tájékozódnak prédáikról. Gyakran hamis segélykérő jeleket küldenek, így tévesztve meg áldozataikat. Az internetet is igénybe veszik a várható zsákmány feltérképezésére, kipuhatolására.