Kalózok fenyegetik a déli tengerek hajósait

Kalózokról ma már főleg csak a jogosulatlan internetes letöltések, másolt programok kapcsán hallunk; nem gondolnánk, hogy továbbra is léteznek valódi tengeri brigantik, akik a kereskedelmi és halászhajók, luxusjachtok, de akár a segélyszállítmányok megtámadásaival nagy károkat okoznak. Az ügy horderejét jelzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa külön határozatot hozott annak érdekében, hogy a nemzetközi hadihajók szomáliai vizeken is üldözhessék a fegyveres rablókat.

A tengeri rablók fenyegetésére az ENSZ is reagált, és június elején olyan határozatot hozott, amely szerint az ENSZ-tagállamok fegyveres hajóinak jogukban áll a kalózokat a szomáliai felségvizeken is üldözni és ott letartóztatni őket. Korábban erre csak a nemzetközi vizeken volt erre lehetőség. A szomáliai kormány februárban fordult a Biztonsági Tanácshoz segítségért, de az Egyesült Államok és Franciaország is komoly szerepet vállalt a megszövegezésben.

Az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete korábban is agresszíven lépett föl a kalózok, például a Horn-foknál portyázó martalócok ellen. 2007-ben a USS Carter Hall nevű amerikai cirkáló nyitott tüzet egy dán felségjelzés alatti teherhajót eltérítő bűnözőkre, miután figyelmeztető lövéseire a három kisebb hajó nem reagált. A kalózokat azonban nem sikerült elfogni, mivel szomáliai vizekre menekültek, ahová akkor még nem követhette őket a hadihajó. Az amerikaiak az elmúlt években többször kerültek tűzharcba a rablókkal, amelyekben többször hagyta ott a fogát egyik-másik briganti. Idén tavasszal már a francia hadsereg is keményen járt el a kalózokkal szemben, amit az Egyesült Államok és Szomália is üdvözölt.

Óvatos britek

Az amerikaiak, franciák és bizonyos afrikai kormányok szigorúsága éles kontrasztban áll a britek óvatos megközelítésével. A brit diplomácia azonban nem emberiességből tartózkodik a kalózokkal szembeni keményebb fellépéstől, hanem egyszerűen attól tartanak, a letartóztatott kalózok később esetleg menedéket kérnek a szigetország területén. Ezt azért tehetnék, mert a kalózokra hazájukban, Szomáliában az iszlám törvényei szerint nagy valószínűséggel lefejezés vagy amputáció várna büntetésként. Pedig az angolok korábban egyáltalán nem bántak kesztyűs kézzel a kalózokkal, a 19. században főleg a Royal Navy hadihajói gyakorlatilag felszámolták a jelenséget. Az óceánok rendőreiként funkcionáló brit hajók nyílt vízen halállal büntethették az útjukba kerülő kalózokat, és ez a szabályozás állítólag 1998-ig érvényben maradt.

A kalózok sokszor egyszerűen megszabadítják értékeiktől a hajózókat, de gyakran nagy váltságdíjakat is leakasztanak a túszok után. Legutóbb július 9-én szabadult 800 ezer dolláros váltságdíjjal egy ukrán hajó. Ugyanaznap elengedtek egy német teherhajót és a legénység 15 sértetlen tagját is, miután másfél hónappal korábban elfoglalták. A szabadulás előtt azonban jókora összeget kaptak a hajótársaságtól a kalózok. A kelet-afrikai tengerészeti szövetség szerint 750 ezer dollárt kaphattak, vagyis 100 millió forintnál nagyobb összeget, bár korábban 1 millió dollárnál többet követeltek. A kalózok július 7-ig adtak ultimátumot a váltságdíjra, amelynek elmulasztása esetére a legénység megölését helyezték kilátásba. A 18 kalózból álló banda arzenálja AK 47-esekből és nehézgépfegyverekből állt.

Mindig fizetnek

A szomáliai hatóságok egyébként nem helyeslik a váltságdíjfizetést, mert szerintük ez bátorítja a bűnözőket. A hajótársaságok viszont szinte kivétel nélkül fizetnek, mert nem szívesen teszik próbára a bűnözők szándékainak komolyságát.

Még mindig fogságban van az a szintén német pár, akiket június végén sodort balszerencséjük a kalózok karjai közé. Az Egyiptomból Thaiföld felé tartó párért 2 millió dollár váltságdíjat kérnek az emberrablók. Sérüléseket ritkán okoznak, de előfordul az is, hogy az akció a túsz halálával végződik, ahogyan egy tavalyi támadásban, amikor egy tajvani halászhajó legénységének egyik tagjának életét oltották ki a kalózok.