A kényszertömött kacsák és libák úgynevezett zsírmájának előállítása az egyik legkegyetlenebb folyamatnak számít. Az állatokat minden nap, 2-3 alkalommal kényszertömésnek vetik alá. Májukat a normálisnál lényegesen nagyobbra hizlalják föl, ami kimondhatatlanul nagy kínokkal jár számukra, hiszen az abnormálisan nagy szerv nyomja a tüdejüket, ezért nehezen tudnak lélegezni és mozogni. Ennek az embertelen állattartásnak véget kell vetni - magyarázta Gergely Zsófia, az állatvédő szervezet munkatársa. Számos országban az állatok kényszertömése tiltott, Magyarországon viszont nem.
A Négy Mancs ezért úgy döntött, hogy kampányt indít az állatok effajta kihasználása ellen. A kampány egyik komoly sikereként 2006 végén Ausztria és Németország valamennyi áruházában, a Spar hálózat üzleteiben, valamint a REWE-csoport - közöttük a Billa, a Bipa, a Merkur és a Penny - összes európai üzletében visszavonták a kacsa- és libamájat, leállították a töméssel készült termékek forgalmazását.
Az alapítvány most abban bízik, hogy hazánk is hamarosan csatlakozik ahhoz a 14 európai tagállamhoz, ahol már betiltották a szárnyasok kényszertömését, és nem kell több ezer állatnak szenvednie. Gergely Zsófia szerint az ágazattal foglalkozóknak pedig érdemes lenne valamilyen alternatív megoldást kitalálniuk, hogy ne kerüljön veszélybe a megélhetésük.
A Hungerit komolyan veszi
Az állatvédelmi szervezet feketelistáját komolyan vette az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója, a Hungerit Zrt, amely ugyancsak rajta van a listán - mondta Magyar József, a cég vezérigazgatója. Az országban Szentes az egyetlen, amely a hízottáru mellett vág csirkét, kacsát, libát, és van továbbfeldolgozott terméke is. Ha a külföldi felvásárlók bojkottálnák az áruikat, a többi terméket sem tudnák eladni, így a cég tönkremenne, és utcára kerülne 1500 ember. Csaknem 600 család kerülne anyagai csődbe - magyarázta a vezérigazgató. A cég ezért úgy döntött, ha kedden nem sikerül valamilyen egyezségre jutni a szaktárca segyítségével, szeptember 1-jétől beszünteti a hízottáru gyártását.
Magyarországon tömegek egszisztenciája múlik a hízottáru előállításán. A cég harminc országba exportálja termékeit, és bevételeinek 60 százaléka érkezik külföldi nagykereskedőktől. A termékek 90 százalékát áruházláncok értékesítik - tette hozzá a vezérigazgató. A libamájkonzerven a Pick neve is rajta van, így ez a cég is feketelistára került.
A Hungerit egyelőre jól áll, sőt a legjobb évét zárta tavaly, csaknem 34 milliárd forintos forgalommal. Ennyit vártak idénre is, de ez már nem valósulhat meg, a tömöttliba-feldolgozást ugyanis be kell fejezniük. Tavaly a magas takarmányárak súlyosbították a helyzetet, most az állatvédő szervezet kampánya okoz fejtörést, ezt csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium segítségével tudják kivédeni - vélekedett a vezérigazgató. A szaktárcát is megkerestük, de csak a keddi egyeztetés után hajlandóak a sajtó kérdéseire válaszolni - tudtuk meg a minisztérium sajtóosztályán.
Jöhet a távol-keleti import
Kiszorulhat a magyar libamáj a nemzetközi piacról
Magyarországon jelenleg 2000-2500 család foglalkozik májlibatartással - mondta Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Egy kilogramm első osztályú máj ára egy év alatt 1800-2000 forintról 1500-1600 forintra esett vissza. A másodosztályúért már csak 1200 forintot fizetnek. A megnövekedett minimálbért sem éri el a libatömő családtagok jövedelme - mondta az egyik termelő. A tótkomlósi B. József szerint, ha nem tudják tovább csinálni, akkor csak a közmunka marad, abból pedig nem tudnak megélni.
Az EU állatjóléti előírásai között szerepel a szárnyasok tömésére vonatkozó szabályozás, ez a tömés - ami nálunk is bevett gyakorlat - kíméletes végrehajtását írja elő. Az unión belül Franciaország mellett Magyarország a legnagyobb libamájelőállító: évente 3,5 millió májliba kerül a vágóhidakra. A takarmányárak növekedése, az önköltségek emelkedése miatt a libatenyésztőket is érzékenyen érinti mindez. A májliba termelői ára - teljes testre vonatkozóan, májjal együtt - kilogrammonként 470-480 forint között alakul; a fogyasztók azonban egy kilogramm harmadosztályú libamájhoz öt-hatezer forintért juthatnak hozzá, így érthető, hogy a hazai fogyasztás nem számottevő. A szakemberek szerint félő, hogy hamarosan betörhet a magyar piacra a kínai libamáj, annak behozatalát ugyanis senki nem akadályozza meg.
Franciaországban - ahol a libamájat vásárló háztartások aránya 2003 és 2006 között 39 százalékról 42 százalékra nőtt - a kormány 2006 januárjában védett kulturális örökségnek nyilvánította ezt az ételt. Ezzel ugyanolyan védettséget nyújtott az állatjogi törvényekkel szemben, mint Spanyolország a bikaviadalnak. Franciaország szerepe azért is jelentős, mert a világ libamájtermelésének háromnegyedét itt állítják elő. Tavaly Franciaország az éves termelését a 2000. évi szintről 25 százalékkal, 19 552 tonnára növelte, kivitelét pedig ezen időszak alatt megduplázta. A libamáj Franciaországon kívül Spanyolországban és Japánban is kelendő.
Az EU is az alternatív módszert szorgalmazná
A libamájtermelés erős és nyilvánvalóan kegyetlen ágazat Magyarországon, melyet az Európai Unió és az Európai Bizottság is elítél. (88/306 EC-direktíva a gazdasági célból tartott állatok védelméről). A bizottság javaslatainak megfelelően 15 éven belül meg kell szüntetni az erőszakos tömést, és a jelenleg működő gazdaságokat szigorúan ellenőrizni kell. A kereskedelemben érintett országoknak alternativ módszerek tudományos kutatásába kell befektetniük. Jelenleg ugyanis nincs alternatív módszer a tömésre.