Tippadáshoz segítségül hívtuk az egyik brókercég, a Cashline szakértőjét, ám mivel a célpontok tárháza szinte végtelen, ezért arra kértük, hogy a Budapesti Értéktőzsde blue chipjei mellett a legbiztonságosabbnak mondott befektetési instrumentumoknak mondott állampapírokból és devizabefektetésből állítsa össze a csomagot.
Kovács Karád szerint ha a jutalmat egy évre szeretné befektetni a sportoló, akkor a kialakítandó portfólióban 30 százalékos részvényhányad lehet indokolt. Ezen belül Mol- és OTP-részvények vásárlását javasolja a szakember, 60-40 százalékos arányban az olajpapírok javára.
Ezt a felosztást azzal indokolta, hogy a Mol az INA-üzlet potenciálja miatt alulértékeltnek mondható. Az OTP papírjai pedig a kamatláb várható süllyedése miatt olcsóbbá váló forráshitelek kapcsán drágulhatnak, s további támogatást adhat a bankrészvényeknek, hogy a pénzintézetet közvetlenül nem érintette, így nem is viselte meg a hitelpiaci válság.
A dollárnak áll a zászló?
Az olimpikoknak összeállított portfolióban 40 százalékos részesedést kapnának az állampapírok. A Cashline szakértői öt- vagy tízéves papírok beszerzését javasolja, a magas kamat és a lehetséges kamatcsúcs miatt, illetve a már említett biztonság miatt. Így a legkockázatosabbnak vélt devizakitettség a csomagban 30 százalékos lesz.
Nem mindegy persze, hogy melyik devizát választjuk, Kovács Karád azt javasolja, hogy a dollár erősödésére érdemes játszani. Bár biztosat nem lehet mondani a jelenlegi bizonytalannak látszó piaci helyzetben, az említett befektetési kombó 5-10 százalékos minimális hozamot biztosít. (Ez első látásra ugyan alacsony lehet, de a jelenlegi piaci helyzetben nem feltétlenül rossz. Tekintettel arra, hogy sok befektetési alap éves hozama elmarad ettől, persze az is igaz, a jegybanki alapkamat ennél magasabb.)
Három évre 30 százalék
Ha a sportoló akár három évre is hajlandó befektetni a milliókat, akkor a Cashline szakértője már 50 százalékos részvényhányadot javasol, ám az előbbi arányt felcserélve. Vagyis 60 százalékban OTP-részvényeket, 40 százalékban pedig Mol-papírokat kellene vásárolni. A fordított arány azért indokolt, mert az OTP stabilabb befektetést jelent hosszú távon, míg a Mollal rövidebb távon valószínűleg rövid távon könnyebb profitot realizálni.
A hároméves portfólióban az állampapírok 30 százalékot kapnak, ezen az időtávon szintén öt- és tízéves állampapírok beszerzése javasolt, továbbá 20 százalékos részesedés jut a devizabefektetésnek. Ha utóbbi összetételt választja az érintett kisbefektető, akkor legalább 30 százalékos hozamra számíthat három év alatt - fogalmazott Kovács Karád.
Összevetés Athénnal
Bár annak idején teljesen más volt a teljesen más volt a befektetési környezet, összevetettük az athéni olimpiai és a mostani helyzetet, feltettük a kérdést, mennyivel gazdagodott volna egy Athénban győztes - 10 millió forintos jutalomban részesülő - magyar sportoló, ha például a teljes jutalmat a három éves időtávra javasolt említett részvényfelosztásban fekteti be. Nos, az athéni olimpiának augusztus 29-én volt vége, ezért a Budapesti Értéktőzsde október 1-jén feljegyzett záróárait vettük figyelembe. (Azért építettük be a késést, mert a jutalmat vélhetően nem kapták meg azonnal az érintettek.)
Az OTP-részvények 2004. október 1-jén 4440 forinton zártak, míg 2008. augusztus 18-án, hétfőn pedig 7120 forinton fejezték be a kereskedést. A Mol esetében a közel négy évvel ezelőtti 9650 forintról 17 300 forintra emelkedett a záróárfolyam. Tehát a bankpapírok több mint 60, az olajrészvények pedig közel 80 százalékkal drágultak, igaz mindkét részvény árfolyama volt jóval magasabban is az athéni olimpia vége óta. (A Mol például zárt 30 ezer forinton is tavaly nyáron, az OTP esetében pedig voltak bőven 10 ezer forint feletti végeredmények.)
Visszatérve a teoretikus példánkra, hogy egy athéni aranyéremért járó 10 millió forint 60 százalékát OTP-, a fennmaradó részt pedig Mol-papírokba invesztálta a sportoló. Ebben az esetben a bankpapírok értéke 9,61 millió forintra, az olajrészvényeké pedig 7,17 millió forintra gyarapodott. Vagyis az akkori 10 millió forint, a hétfői záróáron közel 16,8 millió forintot ért. (A teljesség kedvéért megjegyezzük, négy évvel ezelőtt október 1-jén az ötéves magyar államkötvény másodpiaci referenciahozama 9,35, a tízévesé 8,44 százalék volt, szemben a tegnapi 8,30, illetve 7,74 százalékkal. A dollár árfolyama pedig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2004. október 1-jén a dollár középárfolyama 193,58, tegnap pedig 161,52 forint volt.)