Hátráltató Mol-lobbiról ír az osztrák sajtó

A Mol megpróbálja megfúrni vagy legalábbis megnehezíteni a baumgarteni osztrák-orosz gáztőzsde fejlesztését - állítja egy osztrák gazdasági lap. A magyar olajipari vállalat szóvivője tagadta az értesülést.

A Mol magyar olajipari konszern állítólag intenzív lobbizást folytat a brüsszeli versenypiaci felügyeletnél azért, hogy tüzetesen vizsgálja meg az OMV osztrák és a Gazprom orosz cég közös baumgarteni gázkereskedelmi platformjának a tervét - írta pénteken a Wirtschaftsblatt osztrák napilap a Mol hoz közeli forrásokra hivatkozva.

A Mol az MTI érdeklődésére az üggyel kapcsolatban közölte: a társaságot nem érinti az osztrák-orosz üzlet, ezért ezzel kapcsolatban sem jogi, sem egyéb jellegű lépést nem tett.

Az osztrák lap szerint két cég az év elején kötött együttműködési megállapodást a baumgarteni közép-európai gázipari kereskedelmi platform (Central European Gas Hub - CEGH) közös fejlesztéséről és bővítéséről. Az egyezmény értelmében a Gazprom 50 százalékos tulajdonossá vált a CEGH-ban, amely korábban az OMV leányvállalataként működött. Szándékuk szerint a virtuális, szabadpiaci áron értékesítő gáztőzsdét a kontinentális Európa legnagyobb ilyen jellegű központjává kívánják tenni.

A Wirtschaftsblatt szerint a brüsszeli lobbizás hátterében az áll, hogy a Molban 20,2 százalékos részesedéssel bíró OMV jelezte, esetleg piacra dobja Mol-részvényeit, ami nyomás alá helyezné a magyar vállalatot. A Mol revánsként állítólag szívesen látná, ha a "baumgarteni megállapodást" minél több komplikáció kísérné, például részletes versenyhatósági vizsgálat, szigorú kikötések. A gazdasági újság idézte a Mol egy szóvivőjét, aki viszont azt hangsúlyozta, hogy a platform "nem a mi dolgunk, nincs hozzá semmi közünk".

Thomas Huemer, az OMV szóvivője az MTI megkeresésére közölte, hogy nincs semmiféle információja a Mol állítólagos ügyködéséről, ő maga is csak a Wirtschaftsblatt cikkét olvasta. Mindenesetre értelmetlen lenne - jegyezte meg.

A lap tudomása szerint a baumgarteni ügylet mindenféleképpen "bejelentésköteles" az Európai Bizottságnál. A hivatalos értesítés azonban még nem történt meg, jóllehet bécsi bankkörökben úgy hírlik, hogy az OMV és a Gazprom a nyár elején informálisan már felvette a kapcsolatot az uniós hatósággal. A bizottságnál a szokásos gyakorlatnak megfelelően nem voltak hajlandók nyilatkozni, és csupán annyit közöltek, hogy hivatalos bejelentést még nem kaptak. Az OMV részéről jelezték, hogy "ez idő szerint nem folytatunk előzetes megbeszéléseket".

Az OMV-szóvivő az MTI-nek elmondta, hogy az európai uniós szabályok értelmében az ügyletet valóban be kell jelenteni, hiszen a baumgarteni gáztőzsdén keresztül jelentős mennyiségű, szerződésben nem lekötött, rövid határidőn belül szállítható likvid gáz kerülhet közvetlenül az európai piacra. Ez azonban éppen hogy növelheti a versenyt, ezért nem hisszük, hogy a projekt bármiféle nehézségbe ütközik majd Brüsszelben - közölte. Azt viszont megerősítette, hogy a hivatalos procedúra még nem kezdődött meg, de "megfelelő időben lépni fogunk".

Michael Schmöltzer, az osztrák energiafelügyelet gázipari felelőse ezzel szemben arról tájékoztatta a Wirtschaftsblattot, hogy a bécsi hatóság a CEGH ügyében már kapcsolatban áll Neelie Kroes versenypiaci biztossal. "Alapvetően kedvezően viszonyulunk a projekthez" - mondta, hozzáfűzve azonban: kényes ügyről van szó, hiszen azok, aki gondoskodhatnak a tőzsde megfelelő likviditásáról, éppen hogy a legnagyobbak - ami bizony versenyjogi aggályokat vethet föl.