Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak az számít, amikor a pénzintézet vagy a neki dolgozó ügynök nem az elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvének megfelelően jár el.
Az új jogszabály külön nevesíti a megtévesztő és az agresszív gyakorlatot. Előbbibe a valótlan információk közlése, a valós tények megtévesztő módon való tálalása, illetve a fontos információk elhallgatása vagy félreérhető módon való közlése, utóbbiba pedig az ügyfelek zaklatása tartozik.
Ha egy ügyfél ilyen magatartást tapasztal, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordulhat - írja a Világgazdaság. Ugyanakkor a PSZÁF honlapjáról az is kiderül, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat észlelésekor a felügyelet hivatalból is jogosult lesz eljárás indítására, azaz nemcsak fogyasztói beadvány alapján indíthat ilyen vizsgálatot.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén több hatóság járhat el egyébként - ezt is közli a PSZÁF honlapja. Általános hatáskörrel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tevékenykedik, viszont a PSZÁF jár el a pénzügyi szervezeteket érintő ügyekben, ha azok nem a versenyt érintik. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el a versenyt érintő valamennyi ügyben, például az országos műsorszolgáltatókon sugárzott reklámok miatt is.
A hatáskörök megosztásától függetlenül a PSZÁF-hoz be lehet nyújtani minden, pénzügyi szervezetre vonatkozó fogyasztói beadványt. Amennyiben az eljárás a GVH hatáskörébe tartozik, a felügyelet gondoskodik az ügy áttételéről.