A többlethez hozzájárult a valutaárfolyamok kedvezőtlen alakulása és a high-tech berendezések vártnál nagyobb költsége is. Ugyanakkor a bevételek is nagyobbnak ígérkeznek a vártnál, ami minden bizonnyal a szervezők hazai vállalati támogatásainak köszönhető (a szakértők ezt 1,2 milliárd dollárra becsülik). A jegybevétel tervezett összeg, a többi tétel pedig a 2004-2008-as olimpiai periódusra előre kötött szerződések alapján folyik be a téli és a nyári játékok rendezői, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kasszájába. Mindez nem tartalmazza a pekingi infrastruktúrára, az új utakra, metróvonalakra költött 40 milliárd dollárt, ami - funkcionális haszna mellett - természetesen Kína mint modern nagyhatalom imázsának erősítését is szolgálta.
A pekingi nyári játékokkal zárult négyéves olimpiai periódus - amely tartalmazza a 2006-os torinói játékok pénzügyi adatait is - több mint 5 milliárd dollár bevételt eredményezhet. Az athéni olimpiával végződött előző időszakban ez még csak 4,19 milliárd volt, a 2012-es londoni játékokkal befejeződő szakaszban pedig 7 milliárdra nőhet - írja a Financial Times.
A bővülés üteme tehát 20-ról 40 százalékra gyorsul. A többlet nagyja a közvetítési díjak emelkedéséből folyhat be. Ez az elmúlt két periódus összehasonlításában 2,23 milliárd dollárról 2,5 milliárdra nőtt, a következőben viszont a NOB becslése szerint 3,5 milliárdra ugorhat. A fő szponzorok az előző ciklusban 1,46 milliárd dollárt adtak, míg a most végződöttben csak a pekingi játékokat 866 millióval támogatták, ami 20 százalékkal több, mint amit az athéni nyári olimpiára költöttek. A jegybevétel az athéni 411 millió dollárról 240 millióra csökkent Pekingben, mert a kínai szervezők olcsó jegyeket akartak. Ezen aztán a jegyüzérek kerestek szép összegeket.