Nem lesz gazdag esztendő 2009

A világgazdaság lassulása, különösen pedig az Európai Unió gyengélkedése rendkívül negatívan hat a magyar gazdaságra. Ezt mutatják a legfrissebb külkereskedelmi adatok, a beruházások hanyatlása, valamint az ipar lassulása. Ehhez járulnak hozzá a magyar gazdaság belső problémái: a hazai turizmus csökkenése, a kiskereskedelem visszaesése. Jövőre sem következhet be pozitív fordulat, minthogy akkor már valószínűleg a mezőgazdaság sem javíthat az amúgy sem túl vidám képen.

Nehéz év várható 2009-ben. Bár a kormány ezt nem akarja elismerni, indirekt módon kiderül ez az adócsökkentésnek nevezett javaslatokból is, amelyek nem igazán bíznak a gazdaság növekedésében, vagyis az adóbevételek "önmaguktól való" emelkedésében. Éppen ezért a kabinet az adócsökkentéseket jelentős emelésekkel próbálja ellensúlyozni 2009-ben.

Ez nem indokolatlan, az elemzők ugyanis idén nem várnak 2-2,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést, és a legfrissebb statisztikák immár arra ösztökélik a szakértőket, hogy a jövő évi várakozásaikat is lefelé korrigálják. A Kopint-Tárki kutatási igazgatója, Bartha Attila arról beszélt az [origo]-nak: lehet, hogy túlzott az az előrejelzésük, miszerint 2009-ben 3 százalékos lesz a GDP-növekedés.

Csak lassan bővül a GDP

Ezt azok után nyilatkozta Bartha, hogy kiderült, a GDP nem 2,2 százalékkal, hanem 2,0 százalékkal bővült Magyarországon 2008 második negyedévében, miközben a beruházások hanyatlanak, az ipar pedig június-júliusban a visszaesés felé mozdult el. Azóta újabb két statisztika látott napvilágot, amelyek szerint egyrészt a külkereskedelmi mérleg negatívba fordult júliusban, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig csökkent a vendégéjszakák száma.

Ezek után a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely jelezte, hogy várhatóan lefelé kell módosítani a külkereskedelmi többletre vonatkozó előrejelzésüket. Ugyanakkor Suppan még mindig bízik abban, hogy az áruforgalom a pozitív tartományban marad az év egészében. Bartha viszont arra hívta fel az [origo] figyelmét, hogy jövőre, ha netán beindulnak a beruházások - amire azért lehet számítani -, az tovább ronthatja a külkereskedelmi mérleget, a beruházási javak ugyanis elsősorban külföldről érkeznek. Az invesztíciók megugrását a Kopint-Tárki elemzője az idei év végétől várja egyébként, amit Suppan sem zárt ki kérdésünkre.

Erős forint, romló exportteljesítmény

A külkereskedelmi hiány növekedésének egyértelműen az az oka, hogy a magyar export legfontosabb felvevőpiaca, az Európai Unióban gyenge a kereslet áruink iránt. A júliusban negatívba forduló külkermérleg (34 milliárd forinttal romlott az egyenlegünk tavaly júliushoz képest) miatt visszaesik a magyar ipar, amit a belső kereslet sem hajt.

A külkereskedelmi mérleg romlásának másik oka a forint viszonylagos erőssége, legalábbis tavasszal és nyár elején igen komoly árfolyam-növekedés volt észlelhető (a kurzus azóta egy kicsit visszagyengült). Ez összefügg a jegybank kamatpolitikájával. Az infláció elleni küzdelem miatt nem csökkentheti ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a hitelezés költségeit, ez azonban nemcsak a gazdaságot fékezi, hanem viszonylag magasan tartja a forint árfolyamát - a forintbetétek kamata relatíve magas. Ez a spekulánsoknak és az importőröknek ugyan jól jöhet, de az exportőrök változatlan árakon, kevesebb forintot kapnak ugyanannyi áruért jelenleg, mint tavaly ilyenkor.

Mindezt a jegybank is tudja, nem véletlenül hangsúlyozzák szakértői az inflációs jelentésben, hogy "a kedvezőtlenebb külső konjunktúra és a forint árfolyamának erősödése a nettó export növekedési hozzájárulását mérsékli. Másrészt a tartósan magas olajárszint és a csökkenő foglalkoztatás a belföldi felhasználás élénkülését is visszaveti. Számottevő kockázatát látjuk annak, hogy az európai lassulás jelentősebb lesz az általunk feltételezettnél, ami a hazai növekedési pályában is érzékelhető, lefelé mutató kockázatot jelent."

A szlovákoknak sikerült

Egyes szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy egy egészséges szerkezetű gazdaság képes lenne túlélni a deviza felértékelődését. Jó példa erre Szlovákia, amely pénzügyi stabilitást mutat, és már az euró bevezetésére készül. Ennek hatására a korona ugyan felértékelődött, de a szlovák GDP továbbra is dinamikusan bővül.

A magyar gazdaság külpiaci helyzete ugyanakkor jelentősen romlott az elmúlt hónapokban - ez kiderül a jegybank jelentéséből is, hiszen nemcsak a felvevőpiacok gyengültek, hanem az importunk is drágult, különösen az energiahordozók ára emelkedett. Ez azt eredményezte, hogy romlottak a külkereskedelmi cserearányok: azok a termékek drágultak, amelyeket mi veszünk, és azok ára csökkent, amelyeket eladunk.

Miért nincs belső kereslet?

De feltehetjük ezek után a kérdést: miért nincs belső kereslet sem? Hiszen idén már nincsenek óriási megszorítások, az egészségügyi reform is leállt gyakorlatilag, a közösségi kiadások már nem esnek vissza, nem fogja vissza a kormány a GDP-növekedést.

Mindez igaz, de a magyar gazdaság belső ereje több tényező miatt is megrendült. A kiskereskedelem és a belföldi turizmus egyaránt 2 százalék körüli visszaesése azt mutatja, hogy a vásárlóerő csökken vagy stagnál.

Nem kis részben azért történik ez, mert regisztrálható ugyan némi reálkereset-emelkedés (0,5 százalék), de ezt lerontja a munkanélküliség magas szinten való beragadása (7,5 százalék), a gazdaságilag aktív népesség csökkenése az utolsó 12 hónapban - a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint. Leegyszerűsítve: egyre kevesebben dolgoznak Magyarországon, de akik keresnek valamit, azok egy kicsivel jobban járnak.