A belső korrupció ellen az APEH

Kizárt, hogy az APEH adatai külső behatolás révén illetéktelen kezekbe kerülhettek - mondta Szikora János, az adóhatóság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján a megfigyelési üggyel kapcsolatos kérdésre.

Lehetetlen, hogy kívülről bárki illetéktelenül behatoljon az APEH rendszerébe, ugyanis az adóhatóság számítógépes hálózata az internetes hálózattól fizikailag külön van választva. A belső, emberi tényezőn múló kockázatokat azonban egyetlen szervezet sem zárhatja ki; az APEH vizsgálja, hogy az adóhatóság munkatársai saját jogosultsági szintjükön csak a munkájukhoz szükséges adatokat kérdezték-e le - tette hozzá.

A közelmúltban nyilvánosságra került korrupciós ügy kapcsán - kétmillió forint átvétele közben tetten érték az APEH Közép-magyarországi Igazgatóságának egyik, vagyonosodási vizsgálatokat is végző osztályának vezetőjét - hangsúlyozta, hogy az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját. Arra biztatott, hogy aki ilyen cselekménnyel találkozik, forduljon bátran az APEH vezetéséhez.

Idén 32 megalapozott eset

Az adóhivatal munkatársai ellen 2006-ban 109, 2007-ben 168, az idei első nyolc hónapban pedig 186 bejelentés érkezett. Ezekből 2006-ban és 2007-ben 28-28, az idén 32 bizonyult megalapozottnak; a vizsgált három évben 7, 9, illetve 5 esetben tártak fel korrupciógyanús cselekményt az adóhatóságnál.

Szikora János felhívta a figyelmet, fogy a vizsgált időszakban mintegy 11 800-ról 15 600-ra nőtt az APEH munkatársainak száma. Úgy vélekedett, hogy a bejelentések száma a létszámhoz képest nem túl jelentős. Hozzátette: a bejelentések kezelése nagy körültekintést igényel, ugyanis előfordulhat, hogy kiváló munkát végző munkatársakat így akarnak "kivonatni a forgalomból".

Az APEH elnöke szerint szigorú a belső ellenőrzés

Az APEH-nél nagyon erős másodfokú kontroll érvényesül - hangsúlyozta az elnök. A 2007. január 1. és 2008. június 30. között elbírált 2300 fellebbezésből az első fokú határozatot megváltoztató határozatok 49 százaléka valamilyen módon az adózónak kedvezett; a bíróság által elbírált keresetek 71 százalékánál pedig az APEH eljárását igazolta a bíróság.

A konkrét üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy az érintett munkatárs közszolgálati jogviszonya szeptember 16-án megszűnt, s az APEH az ügy felderítésében szorosan együttműködik a nyomozást végző hatósággal. "Az APEH célja, hogy az ilyen jelenségeket feltárja, s megszabaduljon azoktól az emberektől, akik megingatják a közintézményekbe vetett bizalmat" - hangsúlyozta az adóhatóság első embere.

Szikora János elmondta, hogy az APEH Közép-magyarországi Igazgatóságán tételesen áttekintik az ügyben érintett osztály által 2007. január 1-jétől 2008 szeptemberéig végzett 573 vizsgálatot és szükség esetén belső törvényességi vizsgálatra, illetve felülellenőrzésre kerülhet sor. A gyanús, illetve komolyabb ügyek kontrolljára szakértői csoportot hoznak létre; a vagyonosodási vizsgálatok egységes szervezeti irányítás alá kerülnek; az osztályvezetők számára soron kívüli, speciális vezetőképző tanfolyamot szerveznek.

Sokszor nehéz a korrupció tényét bizonyítani

A korrupciós esetek feltárása és bizonyítása rendkívül nehéz, mert az elkövetők érdeke azonos - mutatott rá az APEH elnöke. Korrupció leginkább az adatkezelés, az adóhatósági igazolások kiadása, az ellenőrzésre való kiválasztása vagy például a méltányossági jogkör gyakorlása során fordulhat elő.

Amikor az APEH nagyobb számban kezdett vagyonosodási vizsgálatokat végezni, intézkedéseket hozott a korrupciós veszély csökkentésére - mondta Szikora János. Így jelentős számban vagyonnyilatkozatra kötelezték az érdemi tevékenységet végző alkalmazottakat (az idén közel 8200 vezetőt, illetve érdemi ügyintézőt), növelték a felülellenőrzéseket végző főosztály létszámát valamint a törvényességi és szakszerűségi vizsgálatok - a "szuperrevíziók" - számát. Az adóhatóság 2005-ben 29, 2006-ban 30, 2007-ben 80, az idén már több mint 100 szuperrevíziót rendelt el (ez az adózókat is érinti, ugyanis a szuperrevízió újra nyithat egy már lezárt ügyet).

Az adóhatóság további intézkedéseket is tervez a korrupció visszaszorítására - mondta Szikora János. Ezt a célt szolgálja például a pozitív adóslista; a revizorpárok helyett a team-munka bevezetése az ellenőrzésben, a végrehajtási tevékenység munkafolyamatainak szakaszokra bontása és a cenzúrabizottságok működtetése.