A gazdasági válság destabilizálhat több fejlődő országot, sok régióban növekedhetnek a biztonsági kockázatok egy olyan időben, amikor az Egyesült Államok és gazdag szövetségesei a saját problémáikkal vannak elfoglalva. Az elszegényedés több országban társadalmi elégedetlenséget szülhet, a kormányok helyzete meginoghat, és növekedhet az olyan zónák területe, ahol a jog és törvény uralma nem érvényesül. "Az elkövetkező néhány évben a világ sokkal veszélyesebbé válik" - jósolta az újságnak Mitchell B. Reiss volt külügyi főtanácsadó.
A szakértő szerint több olyan fejlődő országot - közöttük Mexikót, Törökországot, Dél-Koreát és Pakisztánt - is elérte a hitelválság sokkja, emelkedő munkanélküliség, a növekedés lassulása és mélyülő társadalmi feszültségek jellemez, amelyeknek fontos a szerepük az amerikai gazdasági és biztonsági érdekek szempontjából. Ez a jelenség külpolitikai céljainak átsorolására kényszeríti az Egyesült Államokat.
A Los Angeles Times rámutatott: sok ország csöndben egyeztetni kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), jóllehet az IMF-segélyek ára általában olyan súlyos - népszerűtlen adóemelések, költségvetési korlátozások -, hogy az államok ezt igyekeznek elkerülni. Azok a legszegényebb és legsérülékenyebb országok azonban, amelyeknek nincsenek kapcsolataik a nemzetközi pénzintézetekkel, rosszabbul járnak. A következő hónapokban fogják megérezni a válság első hullámát: a külföldi segélyek kiapadnak, a befektetők eltűnnek.