Az oktatás az önkormányzati finanszírozás nyertese

Az önkormányzatok örülhetnek, jövőre reálértéken valamivel több támogatás jut nekik a költségvetésből, mint idén. A legtöbb pluszforrás az oktatásra, azon belül is a pedagógusok anyagi ösztönzésére jut.

Az önkormányzatok jövőre reálértéken számolva - az inflációval korrigálva - nagyobb támogatásra számíthatnak a központi költségvetésből. Igaz, nem sokkal, az idei 1348,6 milliárd forint jövőre a költségvetési törvény tervezete szerint 1422,4 milliárdra nőhet, ami 5,5 százalékos bővülés a várt 4,3 százalékos áremelkedéssel szemben.

A többletforrás jó részét oktatásra fordíthatják a települések, a többi területen inkább mérséklődés vagy az inflációnak megfelelő növekedés várható. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerdán tárgyal a Pénzügyminisztériummal a büdzsé önkormányzatokat érintő részeiről, addig nem véleményezik a tervezetet - tájékoztatott Zongor Gábor főtitkár.

Díjazzák a közmunkát

Azok a települések, amelyek nem szerveznek elég közmunka programot, jövőre kevesebb pénzbeli szociális juttatásokra járó normatívát kaphatnak. A támogatásból a rendszeres szociális segélyre, időskorúak járadékára, lakásfenntartási támogatásra fordított önkormányzati forrást egészíti ki a központi költségvetés. A hozzájárulás differenciáltan jár a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint, amelyet a gyermekvédelmi támogatásban a rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban részesülők, a 60 évesnél idősebbek, és a személyi jövedelemadót nem fizetők lakosságon belüli aránya alapján állapítottak meg.

Jövőre 25 százalékos súllyal a közcélú munkán foglalkoztatottak számát is figyelembe veszik, vagyis nagyobb összeget kaphat a költségvetésből a szociális juttatásokra az a település, ahol a lakosságon belül nagyobb a közcélú munkán foglalkoztatottak száma. Szociális étkeztetésre, az időskorúak, a hajléktalanok és a fogyatékos személyek ellátására reálértéken közel ugyanannyit kapnak a települések mint idén.

Plusz pénz a pedagógusoknak

Az üzemeltetési és igazgatási feladatokkal is ugyanez a helyzet, reálértéken nem változik számottevően az építésügyi, gyámügyi feladatok, vagy a körjegyzőségek után járó normatíva, az okmányirodákra pedig ugyanannyi jut, mint idén. A közoktatási alap-normatíva esetében infláció feletti növekedés várható, de a kiegészítő támogatások többsége nem változik, ugyanannyi jut például tankönyvtámogatásra. Az oktatási többletpénzek a pályázható központosított előirányzatoknál jelennek meg.

Az Új tudás-műveltség program keretében csaknem 13,5 milliárd forintot osztanak szét. Az összeg nagy részét a pedagógusok anyagi ösztönzésére, vagyis a differenciált bérezés megvalósítására, valamint a pályakezdő pedagógusok és intézményvezetők támogatására fordíthatnák az önkormányzatok, de jut pénz a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozóknak és az osztályfőnöki feladatot ellátóknak is. Az esélyegyenlőség megteremtésére és a felzárkózásra 1,6 milliárd forinttal többet szánnak jövőre.

Szerény bérnövekedés a közszférában

Több mint 1 milliárd forinttal csökken a közműfejlesztésre, illetve a víz- és csatorna szolgáltatás támogatására szánt összeg, míg a helyi közlekedésre és közút fejlesztésre ugyanannyi jut mint idén, előbbire 35,2 milliárd, utóbbira 8 milliárd forint. Ár- és belvízkár enyhítésre jövőre nem biztosítanak külön forrást, idén erre 1,1 milliárd forintot költöttek.

Az uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítésére viszont 2,5 milliárd forinttal többet, összesen 17,6 milliárd forintot szánnak. Jelentős, 55 milliárd forint pluszforrást biztosítanak a bérpolitikai intézkedések támogatására, mivel a közszférában a reálkeresetek az idei szintentartás után jövőre szerény mértékben nőhetnek, egyrészt a bérrendszerben meghatározott soros előmeneteleknek, másrészt az érdekegyeztetés során várható megegyezésnek köszönhetően. A helyi szervezési intézkedések, vagyis az önkormányzati társulások létrehozásához kapcsolódó többletköltségekre - például elbocsátásra és korkedvezményes nyugdíjra - 4 milliárd forinttal kevesebbre, összesen 5 milliárd forintra pályázhatnak majd a települések. Több jut viszont a kistelepülési közoktatási intézmények és körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására és buszbeszerzésre.