Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
Hétfői londoni sajtóértesülések szerint a pénzügyminisztériumban már elkészültek a részletes tervek a beavatkozásra. A The Daily Telegraph szerint a kormány illetékesei úgy vélik, hogy erre hamarosan szükség is lehet, ha továbbra sem indul be a teljesen befagyott bankközi és lakossági hitelpiac.
A Financial Times hétfőn azt írta, hogy a terv mögött összpárti konszenzus van, és a Bank of England - a brit jegybank - is támogatja az elképzelést, amely kiegészítené a likviditáspiac élénkítését célzó központi banki műveleteket.
Jobb lehet az amerikai minta
A londoni gazdasági napilap szerint a brit pénzügyminisztérium az adófizetők pénzéből történő banki feltőkésítéseket jobb megoldásnak tartja, mint a múlt héten elfogadott 700 milliárd dolláros amerikai bankmentő tervet, amelynek alapján a kormány a rossz követeléseket tartalmazó banki portfóliókat vásárolja ki a pénzügyi szektorból.
Megingott brit bankok eseti államosítására már két példa is akadt az elmúlt hónapokban. A kormány szeptember utolsó napján jelentette be az egyik nagy jelzálogbank, a Bradford & Bingley 50 milliárd fontnyi, jelentős részben meglehetősen rossz minőségű hitelkinnlevőségének állami kezelésbe vételét. A kormányzati fellépés előzményeként már megkezdődött a lakossági betétek kimenekítése a bankból.
Éppen egy éve betétesek ezrei rohanták meg a nagybani likviditási válság miatt nehéz finanszírozási helyzetbe került, jóllehet kiskereskedelmi szinten fizetésképtelenné sosem vált Northern Rock jelzálogkölcsönző fiókjait is. A tavaly szeptemberi bankrohamhoz hasonlóra Nagy-Britanniában a XIX. század közepe óta nem volt példa; az eredeti 24 milliárd font lakossági betétállományból legalább 3 milliárd fontot vettek ki az ügyfelek a Northern Rocktól, amelyet végül az idén teljes egészében államosítottak.
A pénzügyminisztérium új tervei alapján a tulajdonrész szerzése fejében történő állami feltőkésítés minden brit bank számára rendelkezésre állna szükség esetén, írta a hétfői Financial Times.
Garanciát várnak a brit kormánytól
Mindeközben komoly nyomás nehezedik a brit kormányra annak érdekében is, hogy az ír, de főleg a hétvégén meghozott német kormánydöntéshez hasonlóan szintén vállaljon teljes körű visszafizetési garanciát a lakossági bankszámlákra.
A brit kormány a korábbi 35 ezer fontról épp most emelte 50 ezer fontra (15 millió forintra) a garantált bankbetétek összegét, de az ír és a német példához hasonló teljes garanciavállalásra egyelőre nem hangzottak el hivatalos utalások.
London már az általa versenytorzítónak tartott ír kormánydöntést is erőteljesen nehezményezte, különösen annak nyomán, hogy azonnal megindult a lakossági betétek átvándorlása Nagy-Britanniából az ír bankokba.
A hasonló jellegű német garanciavállalás után azonban londoni elemzők szerint Alistair Darling brit pénzügyminiszter számára sem marad más megoldás, mint az, hogy előbb-utóbb szintén teljes körűvé tegye a betétekre vállalt állami garanciát.
A brit bankok jelenleg összesen kétezer milliárd font (600 ezer milliárd forint) betétállományt kezelnek; ebből 900 milliárd font a lakossági betétek összege.
Nincs egyetértés a kamatvágásról
Közben vita alakult ki arról, hogy szükség van-e erőteljes kamatcsökkentésre Nagy-Britanniában. Vince Cable, a brit liberálisok árnyékkormányának pénzügyminisztere szerint egy nagyobb kamatvágás - úgy két százalékpontnyi - igen jó hangulatot teremtene a piacokon - írja a telegraph.co.uk. "A történelem azt tanítja, hogy gazdasági válságok idején a kamatszintet jelentősen csökkenteni kell. Ez megtörtént az Egyesült Államokban, de Nagy-Britanniában nem" - mondta.
A brit kormány nem erőlteti a kamatcsökkentést - olvasható a reuters.com hírportálon. A kitűzött hosszú távú inflációs cél 2 százalék, ma azonban ezt jóval meghaladja, sőt 15 éves rekordmagasságban van. A kamatcsökkentés az áremelkedés felpörgéséhez vezethetne, viszont Alistair Darling kijelentette, hogy nem módosítanak az inflációs célon, ez pedig a kamat változatlanságát jelzi előre.
Graeme Leach közgazdász szerint anélkül lehetne vállalni egy kamatcsökkentést, hogy a betervezett árszínvonal-emelkedésen változtatni kéne. "Generációnként egyszer bekövetkező gazdasági események szemtanúi vagyunk, amelyek azonnali cselekvést igényelnek. Nem hisszük, hogy a jegybank kockáztatná a célkitűzéseit egy legalább 50 bázispontos csökkentéssel." - mondta.