Bokros azt elemezte, hogy elméletileg három típusú válság képzelhető el: a fiskális, a bank- és a valutakrízis. A fiskális válság az, amikor az állam nem tudja finanszírozni magát, nem tudja megújítani az állampapírokat, nem képes forrásokat szerezni a költségvetési kiadások fedezésére.
Ennek az esélye, illetve a valuta megingásának a veszélye nagyobb szerinte, mint a hazai bankok esetleges csődhulláma. A bankok csődje azért kerülhető el a volt pénzügyminiszter szerint, mert a legnagyobb hazai bank kivételével minden jelentősebb pénzintézet külföldi kézben van.
A megbízható, nagy, tőkeerős külföldi tulajdonosok ugyan szenvedhetnek el veszteségeket, de azokat legfeljebb a részvényeseik bánják, nem pedig betétesek. Bokros szerint az OTP tőzsdei hullámzása miatt sem kell aggódni, a részvényárfolyamok ugyanis hol felfelé mennek, hol pedig lefelé.
Véd a betétbiztosítási alap
A betéteseket viszont megvédi a betétbiztosítási alap, amelynek elég tőkéje van a bankokban elhelyezett pénzek garantálására - hangsúlyozta a Horn-kormányban korábban pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Bokros.
A CEU (Közép-európai Egyetem) professzora ugyanakkor az állam helyzetét (és ezzel együtt a valutaválság veszélyét) kevésbé látja derűsen. Nem akar ugyan pánikot kelteni - mondta -, de a fiskális válság könnyebben bekövetkezhet szerinte.
Egyetlen eurócsatlakozási feltételt sem teljesített Magyarország
Az állam finanszírozása ugyanis könnyen gondot jelenthet, hiszen Magyarországon a költségvetés szerkezete rossz, a kormányzati hibák miatt Magyarország egyetlen eurócsatlakozási feltételt nem tudott teljesíteni.
Ezért a spekulánsok is ezt az országot tekintik a legbizonytalanabbnak a térségben. Magyarország a tíz újonnan csatlakozott EU-tagállam közül az államadósság tekintetében bajnoknak számít, a GDP 66 százalékát teszi ki szerinte ez az összeg.
Szlovákia jobb helyzetben
Magyarország elmaradt Szlovákiától az euró bevezetésében is. Most látszik, hogy mennyivel jobb helyzetben van Szlovákia szerinte, amikor a válság során ott nem ingadozott annyira a valuta, mint nálunk a forint. Szlovákia ugyanis januártól belép az eurózónába, így a spekulánsok elkerülték ezt az államot.
Bokros szerint Magyarországon még a mostani költségvetési hiány is túl magas, a 4 százalékos deficit még mindig nem felel meg a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurócsatlakozási feltételeknek.
Nem kell megszüntetni a 13. havi nyugdíjat
Bokros szerint ezért további kiadáscsökkentésre és adóreformra van szükség. El kell érni szerinte, hogy egyre többen fizessenek adót, és akkor lehet csökkenteni az adókulcsokat. A nyugdíjasok esetében nem kell megszüntetni a 13. havi nyugdíjakat, viszont például elő lehetne írni, hogy fizessenek a nyugdíjasok tízezer forint egészségbiztosítási járulékot.
A 13. havi nyugdíj megszüntetésének ötletét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elvetette, a kormányfő legfrissebb nyilatkozata erről szólt.