Nem örülhetnek a cégek az új adópakknak

Az új adócsomag szerint a cégeknek jövőre is fizetni kell a különadót, a társasági adó viszont nem emelkedik és az alapja sem változik, a járulékcsökkentés pedig elmarad. A cégautóadót mégsem a gépjármű kora, hanem a teljesítménye alapján kellene fizetni. Maradnak a brutális mértékű bírságok, viszont az APEH revizorainak mégsem adnak nagyobb teret az adó becslésére.

A Pénzügyminisztérium tegnap nyújtotta be a Parlamentnek az adócsomag második változatát, amelyet a pénzügyi válság miatt többször átdolgozott költségvetéshez passzítottak. Az adócsökkentés elmarad, vagyis a cégek továbbra is fizethetik a 2 éve bevezetett különadót, és a járulékok is a jelenlegi szinten maradnak.

A társasági adóhoz sem nyúlnak, annak kulcsa jövőre is 16 százalék lehet, és az adó alapja is változatlan lenne, vagyis a korábbi tervekkel ellentétben nem bővül és a helyi iparűzési adó (ipa) levonhatósága is megmarad. Az ipánál mégsem lehet majd levonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, viszont a külföldi telephelyek bevétele után nem kellene leróni az adót.

A cégautóadó a korábbi terveknek megfelelően a jövő évtől azt terhelné, akinek a tulajdonában van a kocsi, de mégsem a korát, hanem a motortérfogatot kell majd figyelembe venni. Az adót minden olyan negyedévben meg kellene fizetni, amelyben a kocsira egy vállalkozás költséget számolt el, 1600 köbcentiig 7 ezer, afelett 15 ezer forintot. Az összegből levonható lenne a megfizetett gépjárműadó.

Egekbe szökő bírságok

A fekete gazdaság elleni küzdelem jegyében a csomagban maradtak az adóhatósági bírságolás szigorításai. Ha a megállapított adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával, vagy megsemmisítésével, fiktív számlák alkalmazásával függ össze, akkor a revizorok az általános 50 százalékos bírság helyett 75 százalékos szankciót alkalmazhatnak.

Hasonló szankció járhat az evázóknak, az átalányadózó vállalkozóknak, valamint a számlatartásra kötelezett vevőknek, ha nem őrzik meg a bizonylatot a vásárolt áruról vagy szolgáltatásról. A számlaadás elmulasztása, vagy feketefoglalkoztatás esetén a munkaügyi bejelentésért felelős magas szintű vezető, illetve a bolti eladó felettese is büntethető lenne, akár félmillió forintra. A cégek a 250 ezer forint feletti számlákat kötelesek bankszámlás utalással rendezni. Ha ilyen esetben mégis a készpénzfizetést alkalmazzák a felek, az APEH-szabály a felső összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Az egyetlen jó hír, hogy elvetették azt a tervet, amely több lehetőséget adott volna a revizoroknak a vállalkozó jövedelmének és adójának becslésére, a bizonyítási teher megfordítása mellett.

Némi egyszerűsítés a vigaszdíj

A pénzügyi tárca már korábban benyújtotta a költségvetést megalapozó jogszabályok gyűjteményét is, ebben szerepel az a könnyítés, hogy bér után fizetendő terhek kiszámításánál ugyanabból az adóalapból lehetne kiindulni. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást a tb-járulék alapjának, míg a munkavállalói járulékot az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának alkalmazásával lehetne megállapítani. Megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalékos szja és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot. A korábbi tervekkel ellentétben mégsem vetnek ki 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a legnépszerűbb adómentes természetbeni juttatásokra, például a bérletre, az étkezési jegyre, és az üdülési csekkre. A csomagban maradt a kötelező munkáltatói adómegállapítás előírása. Jelenleg a foglalkoztatók visszautasíthatják dolgozóik kérését az szja-bevallásuk elkészítésére vonatkozóan, a jövő évtől viszont, ha az alkalmazott igényli és jogosult is rá, a korábbi évekhez hasonlóan ismét kötelező lenne megállapítani jövedelemadóját.