A nyugati sajtó temeti Magyarországot

Az Egyesült Államokban kezdődött pénzügyi sokk egyre mélyebbre hatol a felzárkózó piacokon, a magyar központi bank drámai intézkedéssel 3 százalékponttal emelte meg az irányadó kamatot valutája védelmében - olvasható a The Wall Street Journal gazdasági napilapban, amely címlapján közölt cikket "Ínséges idők, kemény lépések Magyarországon" címmel.

Magyarország a felzárkózó piacokat elért pénzügyi vihar középpontjában van - írta a lap csütörtökön. Az újság szerint a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható egyre nagyobb zűrzavar szertefoszlatja azokat a reményeket, hogy a fejlődő nemzeteknek fontos szerep juthat a világ gazdasági növekedésének fenntartásában akkor, amikor az Egyesült Államok és Nyugat-Európa évtizedek óta a legsúlyosabb pénzügyi válsággal küzd. Ehelyett sok felzárkózó gazdaság a világgazdaság új problémás gyerekévé vált.

A nemzeti valuta romlása fenyegetést jelent a vállalatokra és háztartásokra, mivel az adósságok költsége növekszik. A bankok pedig egyre kevesebb hitelt nyújtanak a kisvállalatoknak és a fogyasztói vásárlásokhoz, például autóvételhez, mert attól tartanak, hogy a kölcsönfelvevők nem fogják tudni visszafizetni az összegeket. A The Wall Street Journal szerint sok közgazdász úgy látja: a befektetők korábban nem számoltak egy a maihoz fogható válság lehetőségével, és a magasabb kamat önmagában nem lesz elegendő a bizalom helyreállításához.

A magyar kormánynak, bankoknak és vállalatoknak 27 milliárd euró külföldi adósságot kell visszafizetniük vagy kiváltaniuk a következő 12 hónapban. Az ország devizatartaléka mintegy 17 milliárd euró a londoni Barclays Capital jelentése szerint. Ez arra késztetheti Magyarországot, hogy az IMF-től és az Európai Uniótól kérjen segítséget - állapította meg a The Wall Street Journal, amely szerint a magyarok az 1990-es évek eleje óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági visszaeséstől tartanak.

A The New York Times a globális pénzügyi válságról szóló írásában megjegyezte: Magyarország, Ukrajna és Fehéroroszország ugyanolyan tüneteket produkál - külföldi tőke menekülése, zuhanó valutaárfolyam és elszaladó infláció -, amilyenek Izlandot is jellemezték; ezen országok bankrendszere megbillent, gazdasági helyzetük bizonytalanná vált. Miután a nyugati bankok leállították a hitelezést, újabb közép-európai és latin-amerikai országokat érhet el a pénzügyi válság.

A The Washington Postban az olvasható, hogy Magyarország és hozzá hasonlóan több állam esetében nagy adósságok halmozódtak fel, jelentős a folyó fizetési mérleg hiánya és nagy mértékű a külföldi hitelekre való támaszkodás. Ezért ezek az országok gyengébb pozícióba kerültek a hitelpiac kiszáradásával - írta az újság.