Felcsuti Péter pénteken, a Pénzügyminisztériumban a devizahitelesek megsegítését célzó megállapodás ismertetésekor úgy fogalmazott, nagy híve a normativitásnak, ezért a 200 milliárd forintos határ - a csomagból a 200 milliárd forint feletti szavatoló tőkéjű hitelintézetek részesedhetnek - egy kicsit önkényesnek tűnt számára, "nem volt rokonszenves". Elfogadja azonban, hogy korlátozott összeg áll erre a célra rendelkezésre.
A bankmentő csomagból 300 milliárd forint a bankok tőkéjének megerősítését szolgálja úgynevezett tőkeerősítő alap formájában, további 300 milliárd forint pedig az előbbit igénybe vevő bankok számára a forrásbevonást könnyíti meg forrásgarancia alap működtetésével. A garancia ellentételeként tehát az állam átmenetileg tulajdont és irányítási jogokat szerezne az adott hitelintézetben.
A CIB nem veszi igénybe, az OTP és az MKB még nem tudja
Veres János pénzügyminiszter a tájékoztatón elmondta, hogy az Európai Unió országaiban mindenütt a pénzügyi rendszerben meghatározó szerepet betöltő intézmények esetében történt hasonló beavatkozás. Veres megerősítette: a CIB Bank jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel. A többi bank - az OTP, MKB - vezetőivel erről csütörtökön nem egyeztettek - mondta.
Az MKB-nál csütörtökön korainak tartották nyilatkozni, mert még nem ismerik a részleteket. Az OTP Bank csütörtökön azt közölte, hogy a bankszektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett IMF-bankcsomagot. A BÉT honlapján megjelent közleményük szerint a 600 milliárd forint (mintegy 3 milliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, s így az OTP Bank számára is.
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az OTP csoport tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfoliója jó minőségű, likviditása menedzselhető.