Jövőügyi minisztériumot szeretne az it-szakma

A szakma szerint egy irányítás alá kéne vonni az informatikai és a távközlési feladatokat. Ez megvalósulhatna akár egy tárca nélküli miniszter keze alatt is, de hosszú távon egy "jövőügyi minisztérium" lenne az ideális - mondta Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) főtitkára szerint.

A költségvetésben nem szerepel az informatikai területen tevékenykedő civil szervezetek támogatása - sérelmezte Pettkó András (MDF) hétfői parlamenti felszólalásában. Pedig 2006-ban, Rigában megállapodás született az uniós miniszterek között, hogy az internethasználat terén meglévő társadalmi szakadékot felére csökkentik 2010-ig.

A civil szervezetek ebben főszerepet kaphatnak, ugyanis hatékonyabban segítik elő az internet elterjedését, mint akár az állami szervek vagy a gazdasági társaságok. Ilyen szervezet az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) is, amely olyan programok végrehajtását végzi, mint például az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek, az 50 fölötti Internetezők Első Házibulija, vagy a most induló 50plusz.net portál - mondta Dombi Gábor egy szerdai sajtóbeszélgetésen. Az Inforum főtitkára szerint a fiatal korosztály körében igen magas az internetet használók aránya, a fő célkitűzés az 50 év felettiek segítése. Nem a fiatal jogász kell, hanem a nagymamája - tette hozzá.

Kétfejű irányítás

Az egyik komoly problémát a végrehajtásban az okozza, hogy külön irányítás alatt működik az informatika és a távközlés. Előbbi a Miniszterelnöki Hivatalhoz, utóbbi a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik, amitől az egész szakmai irányítás kétfejűvé válik.

Márfai Péter, a Magyar Országgyűlés informatikai albizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy lehetséges egy távközlést és informatikát is felügyelő tárca nélküli miniszter vagy államtitkár kinevezése. Önálló minisztérium, mint amilyen az előző ciklus alatt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium volt, jelenleg nem valósulhat meg. (Kovács Kálmán, volt informatikai miniszter tagja a bizottságnak.)

Egy üdítő példa a pártok együttműködésére

A parlamenti bizottság csak a törvényhozás eszközeivel élhet, azaz a kormányzat működését nem határozza meg. Márfai Péter üdítő példának nevezte a bizottság működését, mivel az ötpárti egyetértésen alapszik és kivételes módon konszenzussal hozza döntéseit. Ez annyit jelent, hogy a bizottság nyolc tagjából hat egyetértésére van szükség egy döntéshez. (Ennek ellentmond, hogy a parlament honlapjáról elérhető adatbázis szerint viszont a bizottság kilenc tagú.)

Dombi Gábor szerint hosszú távon az lenne az ideális, ha a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és az informatika egy felügyelet alá kerülne, egyfajta "jövőügyi minisztérium" alá. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nem gazdasági társaságok, hanem a szakmai szervezetek nyomására kezdett a parlament foglalkozni a témával.