A munkaügyi hatóság álláspontja szerint a szívességi munkavégzés, illetve a kaláka munka alapvető jellemzője, hogy ellenérték nélkül, azaz ingyenesen, segítségképpen zajlik, tekintve, hogy családi köteléken, rokoni, jószomszédi, vagy baráti kapcsolatokon alapul. A kaláka eredetileg a falvakban fordult elő legjellemzőbben az egymásra utalt emberek között. A kisebb közösségekben a kölcsönös segítségnyújtást jelentette. Napjainkban is gyakori főleg az idényjellegű mezőgazdasági munkáknál, amilyen például a talán még most is aktuális szüret. De jellemző a kaláka a családi házak építésekor (segédmunkáknál) vagy a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységnél (kisebb üzletekben, éttermekben) is.
Az ingyenesség alapfeltétel
A feketefoglalkoztatás kiszűrése érdekében ugyanakkor a szívességi munkavégzést is vizsgálhatják a munkaügyi ellenőrök. Gyakran előfordul, hogy a munkáltatók éppen a hatóság megtévesztése érdekében hivatkoznak az ilyen típusú foglalkoztatásra. A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolása során tehát annak van alapvető jelentősége, hogy valóban ingyenes-e a segítség, avagy azzal lepleznek egy-egy munkaviszonyt. Így, ha az ellenőrzés során egyértelműen megállapítható, hogy valóban teljesen ingyen, ellenérték nélkül, segítségképpen történik a munkavégzés, a hatóság nem indít semmiféle eljárást.
A munkavégzés ellenértékével összefüggésben a tájékoztató kiemeli, hogy a pénzfizetés mellett munkabérnek tekinthető az úgynevezett természetbeni (szociális) juttatás is, azaz az ellenőrök "fizetésnek" tekintik, ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát stb. kap munkájáért. Ilyenkor a "szívességből" végzett tevékenységet munkaviszonynak minősítik és -szerződés és bejelentés hiányában - feketefoglalkoztatásnak tekintik.
Az ebédmeghívás még elfogadható
A fentiekkel ellentétben nem okoz problémát, ha a jelenlévők a segítségükért gesztus értékű viszonzást - pl. ebédmeghívást - kapnak. A rokonok, barátok, szomszédok, ismerősök közreműködésével, kölcsönös vendéglátás mellett zajló eseti munkavégzéseket ugyanis szívességi munkaként fogadja el a munkaügyi hatóság. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ilyenkor mindig olyan mértékű "juttatásra" kell gondolni, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, vagyis ahhoz képest mindössze kisebb figyelmességnek tekinthető.
A kaláka másik fontos jellemzője az ingyenesség mellett, hogy általában néhány órán át, illetve egy-két napon keresztül folyik (tipikusan szombat-vasárnap). Ha valaki heteken át, hétköznapokon dolgozik a foglalkoztató számára, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy egy rövid beszélgetés, tájékozódás az esetek többségében egyértelműen megállapítható volt, hogy családi, baráti segítségről van szó vagy sem. Kalákában történt munkavégzés esetén pedig eleve mellőzik a revizorok az indokolatlan eljárást.
A munkáltatónak kell bizonyítania
Más a helyzet akkor, ha az ellenőrzés során nem lehet egyértelmű döntést hozni, mert a jelek arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony állhat fenn. Ilyenkor ennek az ellenkezőjét, azaz éppen a szívességi munkát kell a munkáltatónak bizonyítania. A jogi előírások értelmében ugyanis a munkaügyi felügyelőnek lehetősége van arra, hogy az ellenőrzés során megállapított tények alapján minősítse a foglalkoztató és a munkát végző személy közötti kapcsolatot és a munkaviszony fennállását megállapítsa. Az ellenbizonyítás tehát a munkáltatót terheli, akinek a hatóság rendelkezésére kell bocsátania azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavégzés ingyenes, ellenérték nélkül, szívességi alapon történt. Az ilyen bizonyítékok körére azonban sajnos még példálózó jelleggel sem tért ki a tájékoztató.