GVH: nem hatékony és drága eredetvizsga

Túl drága és nem eléggé hatékony a gépjármű eredetvizsgálat jelenlegi rendszere - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely a rendszer felülvizsgálatát szorgalmazza. A GVH szerint a költségek csökkentésére az állami felügyelet hatékonyságának, átláthatóságának javításával, esetleg a szolgáltatás piaci alapokra helyezésével lenne mód.

A gépjárművek eredetiségvizsgálatának célja, hogy kiderítse, a jármű egyedi azonosító jeleit (különösen alváz-, motor- és rendszámát, színét), és az autóhoz tartozó okiratokat (forgalmi engedély, érvényesítő címke, igazoló lap) nem változtatták-e meg szándékos beavatkozással.

Az eredetiség vizsgálat alkalmazásának elsődleges célja a lopott gépjárművek forgalomból történő kiszűrése, a lopások megelőzése. Kötelezővé tételére a 90-es évek végén került sor.

Csökkent a lopások száma, mégis kötelező maradt

A GVH szerint kétségtelen, hogy a 90-es évek közepén az autólopások nagy száma miatt nagyobb állami beavatkozásra volt szükség ahhoz. A hatóság azonban úgy látja, hogy az állam által alkalmazott megelőzési rendszernek ez az eleme az elmúlt tíz évben olyan költségesen működött, hogy azt felül kell vizsgálni.

Az idén a tulajdonosváltozáshoz kötött eredetvizsgálat költségei már elérhetik a 14-15 milliárd forintot is, miközben tíz év alatt az autólopások száma a 90-es évek második felére jellemző évi 15-17 ezerről az utóbbi évek 7,5-8 ezerre csökkent.

Az állami szabályozás túlságosan széles körre, diszkriminatív módon terjesztette ki az eredetiségvizsgálatra kötelezés körét. Így az olyankor is felesleges többletköltségeket generál, amikor erre valós indok nincsen.

Nem került sor értékelésre

A területet érintő jogalkotás számos tekintetben a magánpiac szereplőinek érdekei mentén alakult. Például közhatalmi úton szilárdították meg a magánpiac szereplőinek védett státusát, indokolatlanul magas - korábban kartellben kialakult - árakat ismertek el igazgatási szolgáltatási díjakként.

A jogszabályok végrehajtása során, a jogalkalmazók a közbeszerzés elveivel ellentétesen, esetenként az általános szabályok kikerülésével jártak el. Mind a létező elkülönült eredetvizsgálat, mind az integrált - műszaki vizsgába épített - ellenőrzés területén verseny nélkül alakult ki, vált megtámadhatatlanná az egyes szereplők különleges, védett helyzete a piac több szintjén is (vizsgálati technológia, ahhoz szükséges eszközök, szoftver, fővállalkozók stb.).

Érdemi ár-összehasonlításra és a rendszer értékelésére nem került sor. Az állam nem érvényesít hatékonysági kényszert a vállalatok irányába, ígí költségnövekedést akadály nélkül áthárítható a lakosságra.

Több 27 milliárdos bírság kartellért

Az eredetvizsgálat területén tevékenykedő vállalkozások maguk is jogsértést követtek el. A piacon eredetvizsgálati kijelölést szerzett vállalatok ellen 2002-ben indult GVH eljárás tiltott árkartell miatt. A vizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalati kör 1999. elejétől árkartellt működtettek, megállapították a szolgáltatásaik minimális díjtételeit, egyeztették az árkedvezmény rendszerüket.

A GVH megállapította a jogsértést, eltiltotta a vállalatokat a további kartellezéstől, s összesen 27,3 millió forint bírságot szabott ki. A GVH döntését 2006-ban a Fővárosi Ítélőtábla is helyben hagyta. A kartellben kialakult árak azonban a GVH beavatkozása ellenére is fennmaradtak