Átment az adócsomag

Az Országgyűlés 17 szavazat különbséggel megszavazta az adó- és járuléktörvények módosítását. Az adócsomag véglegesítésével életbe léphet az adóamnesztia, és olcsóbb lesz az öröklés. Jelentősen korlátoznák a készpénzforgalmat, ami alkotmányellenes lehet.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az Országgyűlés hétfőn 198 igen szavazattal, 181 ellenében megszavazta az adó- és járuléktörvények módosítását. A 188 MSZP-s és a független Gyenesei István önkormányzati miniszter mellett igennel szavazott a fideszes Horváth János és Hörcsik Richárd, a KDNP-s Molnár Béla, az MDF-es Csapody Miklós, Herényi Károly, Karsai Péter, Lengyel Zoltán és Pettkó András, illetve a volt fideszes, jelenleg független Császár Antal is.

A módosítás részeként a személyijövedelemadó-törvény úgy változik, hogy az adókedvezmény kulcsa évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen évi 100 ezer forintot lehet ilyen címen leírni az adóból. Vagyoni típusú adó lesz a cégautó adója, amelynek összege 1600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is. A liberális képviselőcsoport - ahogy már előre jelezte - nemmel voksolt az adócsomag végszavazásán.

A végszavazás előtti - a módosító indítványokról szóló szavazás utáni, tulajdonképpen csaknem véglegesnek is tekinthető - állapothoz képest még néhány, nem lényegtelen módosítással változott a csomag - bár ekkor már általában csak technikai jellegű változtatásokat lehet tenni. Az adóamnesztiát eredetileg - a múlt héten elfogadott módosítás szerint - csak a 2009-es évre vonatkozó adóbevallásban lehetett volna érvényesíteni, ám a végszavazási verzióban már 2008 szerepel, így visszamenőlegesen érvényes az amnesztia. Érdekes, hogy az adótörvény olyan időszakra is vonatkozik így, amikor még nem is volt hatályban.

Csontváz a szekrényből

A külföldön tartott adózatlan jövedelmek hazautalásának kedvezményes lehetősége már 2006-ban felvetődött, ám az adóamnesztia ötletét akkor elvetették, mivel nem tudtak olyan javaslatot előterjeszteni, amely megfelelő garanciákat tartalmazott volna a pénzmosás ellen. A kormány akkori becslése szerint a magánszemélyek és vállalkozások 1000 milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel külföldön, amelyből 10 százalékos adó megfizettetése mellett 50-100 milliárd forint közötti vagyont utalnának vissza Magyarországra.

A pénzpiaci válság kapóra jött ahhoz, hogy ismét napirendre vegyék az adóamnesztiát, mivel az elhanyagolható többlet-adóbevétel mellett most újabb, jóval súlyosabb érv is van a megvalósításra: ösztönözni kell az állampapír-vásárlást, ami hozzájárulhat a stabilitás megteremtéséhez. Az új jogszabály szerint a cégek a jövő évi - illetve már a 2008-as - társaságiadó- és különadóalapjukat csökkenthetik az offshore társaságtól kapott osztalék 75 százalékával, ha a bevételnek legalább a felét jövő év június 30-áig állampapírba fektetik és ezt az összeget legalább két évig ilyen értékpapírban tartják.

Hasonló feltételek mellett a magánszemélyek 10 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésével utaltathatják haza az alacsony adókulcsú államokból, illetve offshore helyszínekről a befektetéseik után járó kamatot, osztalékot, illetve értékpapírok értékesítéséhez kapcsolódó árfolyamnyereséget. A lehetőség nem vonatkozik az OECD-vel együtt nem működő Andorra, Monaco és Liechtenstein államban tartott pénzekre.

Feltétel még, hogy a jövedelemnek 2008. június 30-a előtt realizálódnia kellett. A korábbi elképzelések szerint csak a 2009-es adóbevallásnál lehetett volna alkalmazni az amnesztiát, de a mai végszavazás során ezt módosították, így az idei évről szóló bevallásnál is lehet szerepeltetni bevételként a Magyarországra hozott vagyont, holott a törvény csak 2009. január elsején lép életbe.

"Megint a simlis alakok járnak jól"

Az adóamneszita során keletkezett bevétel nem minősül vagyongyarapodásnak, és az adóhatóság büntetőeljárást sem kezdeményezhet adó- vagy illetékfizetés elmulasztása, a számviteli szabályok megszegése és okirat-hamisítás miatt, és nem firtathatja, hogy az eltitkolt jövedelemnek mi lett a sorsa. Büntetőeljárás indítható viszont, ha a jövedelem bűncselekményből származik. Ezen a ponton végül is szigorítottak a jogszabályon, korábban ugyanis csak azt az összeget nem engedték volna tisztára mosni, amely emberrabláshoz, emberkereskedelemhez, terrorcselekményhez, gépeltérítéshez vagy kábítószer-kereskedelemhez kapcsolható.

A büntetőjogi következmények kizárása mellett jelentős hatása lehet a kedvező adómértékkel kecsegtető intézkedésnek - véli Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint az amnesztia sikerét az ronthatja, hogy a jelenlegi válságos piaci helyzetben az emberek még az értékpapírokban és devizabetétekben sem szívesen tartják a pénzüket.

Az amnesztia igazságtalan a tisztességes adózókkal szemben, de az adózáshoz való hozzáállásuk ettől várhatóan nem romlik, csak a hangulatuk, mivel megint a simlis alakok jártak jól - mondta Zara László. Az adószakértő szerint a gazdaság kifehéredésének nemrég beindult folyamatát lassíthatja az adóamnesztia, melynek igénybevevőit kötelezni kellene a vagyonbevallásra.

Már idén olcsóbb lesz az öröklés

Az öröklés "árának" szabályozása a módosítókban elfogadottnál is kedvezőbb lesz, mivel a fideszes Répássy Róbert zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványában azt javasolta, hogy az örökösödési illetékre vonatkozó kedvezőbb szabályokat ne január elsejétől, hanem előbb, már a kihirdetés napjától alkalmazzák a folyamatban lévő, jogerősen még el nem bírált ügyekben, mert ez a jogbiztonság szempontjából helyesebb lenne.

Így jövő január 1-je helyett már az idén illetékmentessé válhat közvetlen családtagok esetében 20 millió forintig az öröklés. A Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: ezzel megelőzhető, hogy egyes ügyek "elfektetésével" már a kedvezőbb szabályok alapján szabják ki az illetéket, míg más esetekben - a normál ügymenetben - még a régi, kedvezőtlenebb szabályok alapján állapítsák meg jogerősen az illeték mértékét. A fideszes politikus javaslatát az alkotmányügyi bizottság és a kormány is támogatta.

Az örökhagyók közvetlen hozzátartozóinak (szülő, gyermek, házastárs) nem kell örökösödési illetéket fizetni 20 millió forintos értékhatárig. A mentesség az örökrészhez tartozó lakástulajdonhoz kapcsolódik, amennyiben annak értéke a 20 millió forintot nem éri el, az örökrészben található egyéb, magasabb illetékteherrel járó vagyontárgyak tekintetében is alkalmazható a mentesség, a fennmaradó összeg erejéig. Az állampapírok iránti kereslet növelésé érdekében az állampapírok öröklését is mentesítik az illetékfizetés alól.

Zara László szerint nagy pozitívum lett volna, ha egyszerűsített beszámolót a bt.-k és a kkt.-k mellett a kft.-k is készíthettek volna jövőre, de a végszavazás előtt a kormány kivette a lehetőséget a jogszabályból, mivel az uniós szabályokba ütközött volna. Az adószakértő a készpénzhasználat korlátozásával kapcsolatos intézkedéseket aggályosnak tartja alkotmányossági szempontból. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul azon passzus miatt, amely szerint a cégek jövő évtől csak 20 százalékos bírság terhe mellett teljesíthetnének egymás közötti 250 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteket készpénzben.