Jó ötlet, de mentőcsomagnak kevés

Túlzás lenne az építőipar mentőcsomagjaként számolni a miniszterelnök által a múlt héten bejelentett, az uniós támogatást elnyerő vállalkozásokat segítő intézkedésekkel. A kivitelezők csalódottak, a szakértő szerint pedig egészen más területre fókuszálva lehetne számottevő eredményeket elérni a gazdaság élénkítésében.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Gyurcsány Ferenc múlt szerdán jelentette be, hogy az uniós pályázatokon támogatást nyert önkormányzatok 25 százaléknyi (legfeljebb 300 millió forint), míg a cégek 40 százaléknyi előleget vehetnek fel a szerződéskötés után. Erre azért van szükség, mert az EU minden esetben utólagos finanszírozást nyújt, a vállalatok pedig tőkehiánnyal küzdenek.

A kormányfő elsősorban az építőipari munkahelyek megmentéséről beszélt, ezt a szférát fenyegeti ugyanis a leginkább a veszély, hogy a megrendelések elapadása miatt tömegével mennek tönkre a cégek. Nem szabad persze elfelejteni, hogy a kivitelezőknek munkát adó megbízók közül a lakások, irodaházak, kereskedelmi központok fejlesztőinek dolgát az új rendelkezés nem könnyíti meg, mivel ilyen célokra nem igényelhető uniós támogatás.

A bankok a válság miatt jelenleg nem, vagy csak nagyon drágán tudják a vállalkozásokat hitelezni, ezért félő, hogy sok cég leállítja a tevékenységét. "Az új módszerrel olcsóbbakká válnak a beruházások, és közvetlenül a beruházót finanszírozzuk" - mondta a kormányfő, "előzmény nélkülinek" és "példátlannak" nevezve az egyébként a Fidesz által is támogatott intézkedést.

Jó irány

"Ez a döntés iránymutatásnak jó ebben a helyzetben, amikor a bankok teljesen kiszáradtak" - közölte az [origo] kérdésére dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Megjegyezte, egyúttal egyszerűbbé és gyorsabbá, a kkv-k számára is könnyen átlátható folyamattá kellene tenni a pályázatokhoz való hozzáférést.

"A bankmentő csomag sem csak bankmentő, hanem vállalkozásmentő is: most valóban a finanszírozás a leglényegesebb kérdés. Éppen ezért nem mindegy az sem, hogy a már létező hitelkonstrukciók, így például a részben a VOSZ által kidolgozott Széchenyi-kártya, a jövő évre is megkapják-e a kamattámogatást és az állami garanciát" - hangoztatta a főtitkár.

A kezdeményező csalódott

Nem teljesen elégedett az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), noha jobbára ez a szakmai szervezet lobbizta ki a kormányrendelet megszületését, az első Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalataiból okulva. Akkoriban jobb esetben néhány, nemritkán 8-10 hónapos késéssel jutottak a pénzükhöz a kivitelezők - tudtuk meg Tolnay Tibor elnöktől.

"Örültünk, hogy minden politikai oldal a javaslat mellé állt, de a végső szöveg, úgy tűnik, nem veszi figyelembe a realitásokat. Az előleget természetesen a pályázat kedvezményezettjei, a beruházók kapják, és nem látható a garancia arra, hogy időben kifizetik a nagy beszerzési igényű kivitelezőknek a nekik járó részt. Ennek a kötelezettségnek meg kellene jelennie, különben az építő cégek ugyanúgy várhatnak a pénzükre, nem szorulnak vissza a lánctartozások" - vélekedett Tolnay Tibor.

Az intézkedéssel alapvetően egyet lehet érteni, hiszen csökkenti a likviditási problémákat, így valamennyire gyorsítja a beruházásokat - mondta az [origo] érdeklődésére Cserneczky Tamás, az AAM Consulting tanácsadója. Hozzátette ugyanakkor, továbbiakra volna szükség, mert a mostani változtatás csak 50-100 milliárd forint gyorsított kifizetését teszi majd lehetővé.

A magasépítés az ász

Az AAM szerint elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházásokra kellene koncentrálni, azt is figyelembe véve, hogy melyik szektor támogatása, milyen következménnyel jár. A magasépítések ösztönzése például jobban pörgeti a gazdaságot, mint bármi más, mert nagy a foglalkoztatási igénye, így a hatása is - említette Cserneczky Tamás.

Éppen ezért az önkormányzati és állami infrastruktúrafejlesztő megrendelések a legfontosabbak, mert ezek segítségével sok vállalkozás piachoz juthat. Bővíteni kellene az önkormányzatok számára biztosított előleg mértékét, mert ebben a szférában sokkal kisebb az állam kockázata, mint a vállalkozások esetében - jegyezte meg a szakember.

Hozzátette, most nem arról van szó, hogy kevés pénzt kell sokfelé osztani, hanem minél gyorsabban kellene elérhetővé tenni a forrásokat, optimalizálva azok hatásait. Bár 2007-ben Magyarország élen járt az uniós programok előkészítésében, a rendelkezésre álló keret 24 százalékát kötötte le eddig az ország támogatási szerződésekkel, a kifizetések összértéke pedig nem éri el a 7-8000 milliárd forintos keret másfél százalékát.

Többet kellene lehívni

Pedig amennyiben időarányosan le tudná hívni az ország a támogatást, akkor az önmagában évi 3-4 százalékos GDP-növekedést jelentene az AAM szerint. A cég nemrég készített egy tanulmányt, ajánlásokkal, egyebek mellett a pályázati folyamatok egyszerűsítésére és a kiemelt projektek felgyorsítására, egyszersmind rangsorolva a legnagyobb hatásúakat.

Uniós finanszírozású állami nagyberuházások azért várhatók. Az év végéig még száz ilyet hirdet meg a kormány, a jövő év első negyedében jelennek meg a közbeszerzési kiírások - mondta a minap Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. Ezek kitörési lehetőséget nyújtanak a válság közepette, de kétséges, hogy időben érkeznek, és elegendőek lesznek-e az ágazat stabilizálásához.