Átment a költségvetés

A képviselők 209 igen és 171 nem szavazattal elfogadták a 2009-es költségvetést. Az országgyűlés a módosító indítványokról szóló szavazáskor még elutasította azt a kormányjavaslatot, amely ellensúlyozta volna a költségvetés hiányát 3,6 milliárd forinttal növelő, múlt hétfőn elfogadott rendelkezést.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A parlament gyakorlatilag csak második nekifutásra szavazta meg hétfőn a jövő évi költségvetést. Bár végszavazás csak egy volt, a döntő voksolás előtt kisebb zavar alakult ki - elvben azt sem lehetett kizárni, hogy nem lesz elfogadott költségvetés 2009-re. Végül az utolsó pillanatban még 4,3 milliárd forinttal 47,2 milliárdra mérsékelték a kormány által felhasználható általános tartalékot. A sarokszámok elfogadása után ugyanis ennyivel nőtt az önkormányzatoknak juttatott sportnormatíva.

A döntő voksolásnál a kormánnyal szavazott két olyan képviselő, akiket eredetileg a Fidesz juttatott a Parlamentbe. Az igen gombot nyomta ugyanis Lengyel Zoltán, aki jelenleg az MDF-frakció tagja és Császár Antal, aki a Vállalkozók Pártja elnökeként a Fidesz országos listájának negyedik helyén jutott be a törvényhozásba, most pedig független képviselő.

A második szavazásra azért volt szükség hétfőn este, mert előzőleg a parlament - Áder János elnöki szavazatával - nem fogadta el azt a módosítást, amely kivette volna a költségvetésből azt a két korábbi módosító javaslatot, amelynek nyomán 4,66 milliárd forinttal nőtt volna a költségvetés hiánya. (Az Országgyűlés a múlt hétfőn hiánynövelő javaslatokat szavazott meg. Az SZDSZ-es Magyar Bálint elfogadott módosító javaslata a közoktatási hozzájárulások emelését eredményezi az önkormányzatoknál, a fideszes Varga József módosító javaslatai pedig a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programját segíti. A két elfogadott módosító javaslat összesen átmenetileg mintegy 4,66 milliárd forinttal növelhetné a költségvetés már megszavazott 660 milliárd forintos hiányát.)

A kormány most hétfőn először a 2009-es büdzsé zárószavazás előtti módosító indítványaként hozta vissza az önkormányzatok sportnormatívájának csökkentéséről szóló javaslatot. A módosító indítvány a zárószavazás előtti kormánycsomag részét képezte, de az SZDSZ külön szavazást kért róla. A szavazást - 190 igen és 189 nem, 1 tartózkodás - az elnöklő Áder János (Fidesz) "nem" szavazata döntötte el.

A bizottság a büdzsé tartalékából vont volna el

Az ellenzéki pártok (Fidesz, KDNP, SZDSZ) kezdeményezésére a költségvetési bizottsága hétfőn kora este azt a módosítást támogatta, amely nem a jövő évi költségvetés hiányát növelné 4,3 milliárd forinttal, hanem a büdzsé tartalékától vonná el ezt az összeget. A bizottsági szavazáskor az ellenzéki javaslatot 15 igen szavazat mellett 14 szocialista ellenvokssal szemben fogadták el.

A költségvetési hiány 665,144 milliárd forintra nőtt volna, a kiadási oldal pedig 8965 milliárdra módosult volna, miután a plenáris ülésen elutasították a kormánynak a koherenciazavar elhárítását célzó indítványát. Veres János pénzügyminiszter a bizottsági döntést követően azt mondta, hogy az eljárás nem házszabályszerű, mert a költségvetési bizottságnak a parlament döntését kell végrehajtania, nem pedig új tartalmú indítványt készítenie.

A jövő évi büdzsé általános tartaléka 47,177 milliárd forint lesz, miután a költségvetési bizottság ellenzéki többséggel azt a módosítót támogatta, hogy a tervezett 51,5 milliárd forint 4,322 milliárd forinttal csökkenjen. A javaslat átkerült az alkotmányügyi bizottságba is, a kormány ott sem támogatta az ellenzéki indítványt.

Az SZDSZ egyébként ma egy olyan módosítást sem szavazott meg, amelyet a kormány támogatott - beleértve ezt a módosítást is.

Az SZDSZ délelőtt még azt mondta, megszavazza a költségvetést

Az SZDSZ parlamenti frakciója megerősítette korábbi döntését és igennel fog voksolni a költségvetés végszavazásán - mondta még hétfő délelőtt Kóka János frakcióvezető.

Fodor Gábor pártelnök a múlt héten arról beszélt, hogy ellenzéki pártként azért támogatták a költségvetés fő számainak elfogadását, mert nem az ország, hanem a kormány ellenzékeként dolgoznak, és az országnak most az összefogás az érdeke.

Költségvetés hiányában

Nem lenne pozitív üzenet az érvényes kölségvetés hiánya a piacok felé - mondta lapunknak Samu János, a Concorde makroelemzője. Politikai impotenciát sugall, ha nincs elfogadott költségvetés, és emellett növekszik a bizonytalanság az állampapír- és a forintpiacon. Számottevő hozamemelkedés (az állampapírokat csak magasabb hozamokat ígérve tudná értékesíteni a kincstár) és árfolyamgyengülés várható ez esetben.

Az államháztartás hiánya - az önkormányzatokkal együtt számolva - jövőre 784,6 milliárd forint lesz, vagyis a deficit a GDP 2,6 százalékára rúghat az idei 3,4 százalék után.

Elemzők tarthatónak ítélik meg a 2,6 százalékos hiánycélt, de kockázatot jelent, hogy a recesszió jóval súlyosabb lehet a vártnál, ami akár 150 milliárd forint bevételkiesést is okozhat. A kormány 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt, de ez a szakértők szerint erősen optimista várakozás, a visszaesés 2,5 százalékot is elérhet. A büdzsében lévő tartalékon kívül 40-50 milliárd forinttal csökkentheti a kiadásokat, ha a kormány igénybe veszi az IMF-hitelt.A költségvetésbe már beépítettek puffereket, ám elképzelhető hogy a folyamatok korrigálásához továbbiakra is szükség lehet. Az biztos, hogy a Pénzügyminisztérium nem büszkélkedhet majd havonta a vártnál kisebb hiánnyal, a tavalyi és az idei évre jellemző "alullövésre" nem számítanak az elemzők, annál jóval kevesebb a tartalék a jövő évi büdzsében.

Megvágják a jóléti kiadásokat is

A 2009-es büdzsé hiánycéljának elérését veszélyezteti, hogy a recesszió súlyosabb lehet a kormány által vártnál. Alig akad olyan költségvetési szerv, amely jövőre abszolút értékben több pénzt kap mint idén. A büdzsé legnagyobb vesztese a köztársasági elnökség, amelynek támogatása nominálértéken ötödével csökken. A környezetvédelmi tárcánál is jól meg kell húzni a nadrágszíjat, a kiadásokat 15 százalékkal kell csökkenteni. A vesztesek élbolyába tartozik támogatása megtizedelésével az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a KSH, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is.

Az önkormányzatok támogatását a válság miatt jelentősen megnyirbálták, az ideinél csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbel egészítik ki a 3500 milliárd forintos települési költést. Válság sújtotta terület a környezetvédelmen túl az oktatás és a közlekedés is.

A kormány az eredeti tervektől eltérően kénytelen volt hozzányúlni a szent tehénként kezelt jóléti kiadásokhoz is, így kevesebb jut nyugdíjra, szociális és egyéb pénzbeli ellátásokra. Több mint 60 milliárdos megtakarítást jelent, hogy a 62 év alatti nyugdíjasok nem kapnak jövőre 13. havi nyugellátást és a többiek is csak legfeljebb havi 80 ezer forintot. A családi pótlék összege alig emelkedik: az egygyermekeseknek egyáltalán nem, a többieknek 100 vagy 200 forinttal, így 15 milliárdot spórol az állam.