Rábólintottak a bankmentő csomagra

Az állam garanciát vállalhat a bankok tartozásaira - ezt tartalmazza a bankmentő csomagként ismert, hétfőn 377 igen szavazattal, egy tartózkodással elfogadott törvény, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése. A pakk sorsa meglehetősen hányatott módon alakult, mivel a költségvetési bizottság - főbbizottságként - első verziójában nem találtatott parlamenti vitára alkalmasnak, majd a módosító indítványok révén az eredetihez képest jelentősen felpuhult.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A törvény rögzíti, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett összegből legfeljebb 600 milliárd forint értékű devizát a magyar állam a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) helyez el. A pénz kezelésének szabályairól az MNB elnöke és a pénzügyminiszter megállapodást köt. A legfeljebb 600 milliárd forintból az állam - a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében - garanciát vállalhat a bankok tartozásaira, illetve tőkét emelhet. A garanciát a bank kérésére, vagy annak egyetértésével vállalja az állam, viszont tőkeemelésre hivatalból - a bank egyetértése nélkül - is sor kerülhet bizonyos körülmények esetén.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Unióval és a Világbankkal kötött megállapodás részeként készítette el a bankok számára az állami garanciavállalást és tőkejuttatást tartalmazó törvényjavaslatot. A módosító indítványokkal könnyítik a tőkejuttatáshoz és garanciavállaláshoz kapcsolódó állami kilépési feltételeket, azonban a belépési feltételeket nehezítik. Bejelentését követően a hitelintézetek, az elemzők, az ellenzék, sőt még egyes kormánypárti politikusok is úgy vélték, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséhez nincs szükség a kormány által erőltetett tőkeinjekcióra. A bankok likviditásának növelésére kellene koncentrálni, így a vállalkozások és a lakosság olcsóbban és gyorsabban juthatna hitelhez, és kevésbé lassulna a gazdaság. Az ellenzék képviselői közül többen alkotmányosság szempontjából aggályosnak találták, emellett úgy vélték, hogy az életbe lépése túlzott jogokat adna az államnak a pénzintézetek irányításában. A Fidesz, az MDF és az SZDSZ képviselői szerint hiba és jogilag is kifogásolható, hogy az állam az új törvény szerint akár a bankok akarata ellenére is beszálljon tőkével a pénzintézetekbe. Az ellenzék az elemzőkhöz hasonlóan úgy vélekedik, hogy a tőkeemelés erőltetése helyett a pénzügyi közvetítőrendszer likviditását kellene növelni.

A bankmentő pakk nem talált túlzott népszerűségre a a bankok között sem, a CIB élből jelezte, hogy nem tart rá igényt, későb az OTP is hasonló értelműen nyilatkozott és az MKB is nyitva hagyta a kérdést, s a Bankszövetség is erősen szkeptikus volt.

Az eredeti tervek

Az eredeti tervek szerint csak azoknak a pénzintézeteknek dobtak volna mentőövet, amelyek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintos értékhatárt, ennek a kritériumnak három bank felelt volna meg, az OTP, a CIB, és a K&H. Az Európai Unió versenysemlegességre vonatkozó előírásai miatt azonban a törvényjavaslatba nem került be ez a korlát, elméletileg a stabilitási programban bármely magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet részt vehet, de szűrő azért maradt: csak azt segítik ki, akit a PSZÁF és az MNB közös javaslata alapján a hazai pénzintézeti rendszer szempontjából jelentősnek minősít. Az OTP Bankot nem kell megmenteni, a bankmentő csomagra nem az OTP Banknak van szüksége, hanem a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy a gazdasági válság ne legyen mélyebb a vártnál - reagált korábban Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese.Ebben a formában a bank vezetése nem tudná javasolni azt elfogadásra a részvényeseknek, arról pedig ők döntenek - mondta Urbán László.

Az eredeti javaslat szerint az állam akkor avatkozhatott volna be egy bank esetében a tőkejuttatás fejében, ha a pénzintézet 3 napnál hosszabb ideig vette volna igénybe a likviditási hitelt és a kötelező tartalék 20 százalékát meghaladó mértékben; a módosító indítványok szerint ez most legalább 20 napot vesz igénybe és a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben.

Egy másik feltétel az volt, hogy a bankok szavatoló tőkéje az előírt 75 százalékánál alacsonyabb mértékű, ezt az indítványok leviszik 50 százalékra. A harmadik pedig, hogyha a bank a garanciaalapból igénybe vett pénzt, akkor azt vissza kellett fizetni. Ha ezt nem tette volna meg, az állam azonnal beavatkozhatott volna az eredeti javaslat szerint; a módosítások 30 napos határidőt adnak a visszafizetésre.

Kikerült az eredeti szövegből az osztalékelsőbbségi részvények átalakíthatósága is. Ha a pénzintézet valamilyen más módon, részvény vagy kötvény kibocsátásával akarja rendezni helyzetét, azt az állam nem tudja megakadályozni már a beavatkozást követően sem.