Simor: bő 2,5 százalékkal csökken a GDP

A jegybank elnöke szerint 2009-ben nem ússza meg a magyar gazdaság 2,5 százalékosnál kisebb visszaeséssel. Simor András az alapkamatról szólva kijelentette, indokoltnak tartja a további, "óvatos" csökkentést, egyúttal megerősítette, az MNB-nek nincs árfolyamcélja. A pénzügyminisztérium szerint nem kell új költségvetés.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A gazdaság visszaesése 2,5 százaléknál is nagyobb lehet az idén - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának rendkívüli ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank február végén jelenteti meg új 2009. évi prognózisát - a novemberi jelentés pesszimista változatában még csupán 1,7 százalékos gazdasági visszaesést jelzett.

A kormány 0,9 százaléknyi zsugorodással számolt a költségvetés elkészítésekor. A napokban azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már elismerte, hogy a világgazdasági környezet romlása miatt ennél sokkal súlyosabb recesszió várható, ezért mindent újra kell tervezni. "Kiadást kell csökkenteni, de ez nem feltétlenül megszorítást jelent" - mondta akkor a szükséges intézkedésekről.

Az infláció kisebb lesz a célnál

A jegybankelnök szerint a jelenlegi monetáris kondíciók mellett a pénzromlás kisebb lehet az MNB 3,0 százalékos inflációs céljánál. Simor András hozzátette, indokolt a további óvatos kamatcsökkentés, mivel ellenkező esetben az ország pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet.

A jegybank legutóbb hétfőn csökkentette az alapkamatot, 10 százalékról 9,50-re. Az elnök szavai azt sugallják, hogy a lazítás a forint néha drasztikus gyengülése ellenére is folytatódhat, nyilván azért, mert a magyar gazdaságnak ugyanis hosszú távon nagy károkat okoz a magas kamatszint.

Nincs árfolyamcél, de az MNB figyel

A jegybanknak nincs árfolyamcélja, ennek ellenére figyel a forint árfolyamának alakulására, elsősorban amiatt, hogy az országban fennmaradjon a pénzügyi stabilitás - hangsúlyozta Simor Andrásaz ülésen. Magyarországon ugyanis a lakosságnak jóval nagyobb a devizában felhalmozott hitelállománya, mint a környékbeli országok állampolgárainak.

Simor András közölte: azért is fontos az óvatos kamatpolitika a jegybank részéről, mert jelenleg a külföldi befektetők Magyarországot nem az uniós országokkal, hanem olyan államokkal sorolják egy csoportba, mint Mexikó, Brazília és a Fülöp-szigetek. Magyarország kockázati megítélése alapján az ország kockázati felára jelenleg 350 bázispont, miközben például Lengyelországé 200 bázispont.

Kisebb export, kevesebb adóbevétel

Nagy veszélyt jelent, hogy uniós partnereink importkereslete az őszi előrejelzéséhez képest jelentősen visszaesik - jelezte a bizottság ülésén Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára . "Ha kisebb lesz Magyarország exportja, akkor kisebb lesz a termelés, csökken a foglalkoztatás, és ennek nyomán elmarad az adóbevételek egy része" - vezette le a költségvetési hatást a távol lévő miniszterét, Veres Jánost helyettesítő Kovács Álmos.

Példaként említette, hogy az EB új prognózisa szerint Németország importja az idén 2,4 százalékkal csökken, szemben a korábbi 1,3 százalékos bővüléssel, Olaszországé 4,3 százalékkal zsugorodik (a korábbi adat nulla), Franciaországé 1,4 százalékkal nő (a korábbi adat 8,0 százalék).

Nem kell új költségvetés

Akkor kell Magyarországon új költségvetést készíteni, ha a bevételek két százalékkal elmaradnak az előirányzattól - az idei költségvetésben ez az összeg 250 milliárd forint, és ma nem látszik ekkora bevételelmaradás esélye - mondta Kovács Álmos.

A szakállamtitkár szerint ma a költségvetésben 125 milliárd forint tartalék van, ami a GDP 0,5 százalékával egyenlő. Kovács Álmos emlékeztetett arra, hogy bár a közszférában idén hétszázalékos nominális bércsökkentésre kerül sor, a közszféra tagjai a 13. havi bér helyett 180 ezer forintig kompenzációt kapnak.

Korábban is látni lehetett

Az ellenzéki képviselők közül Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felvetette: már októberben, az idei költségvetés összeállításakor is látható volt, hogy a magyarországi gazdaság visszaesése várhatóan jóval nagyobb lesz annál, mint amivel a 2009-es büdzsé előkészítői számoltak.

A költségvetési bizottság végül olyan javaslatot fogadott el, hogy a kormány készítsen írásbeli előterjesztést a január 29-i parlamenti rendkívüli ülésnapra. A javaslat szerint az előterjesztésnek be kell mutatnia az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, a költségvetés elfogadása óta tapasztalt változásokat, illetve azt, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett.

Semmi akadálya

Nincs semmi akadálya annak, hogy teljesüljön a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottságának az a kérése, hogy a kormány nyújtson be a jövő csütörtöki rendkívüli ülésre írásos anyagot a kormány által javasolt napirendi előterjesztésről - jelezte szerdán a katari látogatáson tartózkodó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MTI-nek.

A kormányfő kifejtette: a parlamenti ülés alapvetően két célt szolgál. Az egyik, hogy közösen elemezzük az egyre mélyülő gazdasági világválság hatásait és következményeit. A másik, hogy beszéljük meg ezen hatások ismeretében, hogyan alakulhat Magyarország gazdasága ebben az évben, és milyen tennivalóink lehetnek, jelöljük meg az elemzés és a beavatkozás fő irányait.