A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2008 utolsó negyedévében 26 százalékpontnyit csökkent és ezzel elérte történetének második legalacsonyabb negatív rekordját - tájékoztatta többek között az [origo]-t is a GfK.
Az egész világot érintő pénzügyi és gazdasági válság első hónapjaiban, 2008 utolsó negyedévében a komplex mutatószám minden komponense csökkent, kivéve az ország gazdasági helyzetének hosszú távú (a következő 5 évre vonatkozó) megítélését, amely változatlan maradt.
Csak 1996-1997 volt rosszabb?
A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 decemberében szeptemberhez képest 26 ponttal lett alacsonyabb, jelenleg 124,4 ponton áll.
Ennél alacsonyabb értéket csak a mérés első évében (1996-97) tapasztaltak a kutatók, az azonban inkább bázisnak tekinthető, és nem a kedvezőtlen bizalomnak tudható be. Mindazonáltal nem ez volt az index legnagyobb mértékű esése, mert ezt megelőzően 2006 második negyedévében 52 százalékpontot zuhant.
Még pesszimistább a kép a Medián szerint
Hasonlóan negatív, sőt, ha lehet még pesszimistább képet fest a lakosság várakozásairól a Medián közvélemény-kutató intézet. Decemberben - a novemberi után - újabb negatív rekordot döntött a statisztika. Már az előző hónapban is a rendszerváltás óta valaha mért szintnél is mélyebbre zuhantak a lakosság gazdasági várakozásai, ám a pesszimizmus mértéke azóta nem változott, legfeljebb továbbterjedt a közélet egészére.
Decemberben minden korábbinál több ember, a megkérdezettek 84 százaléka mondta azt, hogy az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok - olvasható a Medián honlapján. 1995 októberében, fél évvel a Bokros-csomag bejelentése után 80 százalék, 2008 májusában, a koalíciós szakítás után 82 százalék volt ez az arány.
Az össznépi borúlátásban minden társadalmi csoport, sőt minden szavazótábor osztozik: még az MSZP-szavazók többsége is úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok.
Drámai romlásról beszél Karácsony
A novemberi adatokat kommentálva, Karácsony Gergely szociológus, a Medián kutatási igazgatója elmondta az [origo]-nak, hogy már korábban sem voltak optimisták a magyarok, de tavaly október és november között drámaian romlottak a várakozások, amelyek aztán decemberben újabb mélypontot értek el.
Pedig az első nagyobb törés még 2006 nyarán következett be. A megszorító intézkedések után ért véget az a tendencia, amely a Horn-kormány ciklusának második felétől kezdődött. A Bokros-csomagot a lakosság ugyan rendkívül negatívan fogadta, ám az eredmények jelentkezése után egyre pozitívabb lett a gazdasági helyzet megítélése, és ez a javuló véleményalkotás egészen 2006-ig kitartott.
2006-tól azonban fordult a kocka, és már a mostani válság hazai manifesztálódása előtt is csak kevesebb, mint minden tizedik polgár bízott abban, hogy a következő egy évben javulni fog az anyagi helyzete. Tavaly novemberre viszont 60-ról 79 százalékra nőtt a romlásra számítók, ezen belül is 24-ről 43-ra a nagy mértékű megszorításoktól tartók aránya - a kutatási igazgató szerint.
1991 óta a legrosszabb a hangulat
Ráadásul az ország gazdasági kilátásait még ennél is rosszabbnak látja a közvélemény, továbbá 25-ről 29 százaléka nőtt a jövő évi munkanélküliségi rátára vonatkozó becslések átlaga is.
A Medián 1991 óta készített gazdasági "hangulatjelentései" még soha nem mutattak ilyen borús képet, mint tavaly év végén - mondta Karácsony. A pesszimizmus ráadásul most igazán hosszú távú: az emberek 28 százaléka szerint a válság egy évig is eltarthat, 49 százalékuk szerint pedig ennél is hosszabban el fog húzódni.