Akár 350 milliárd dollár is kellhet a régiónak

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

Az EBRD vezetője szerint bankcsődök fenyegetnek a kelet-európai térségben. Az intézmények feltőkésítésére az elemzők számításai alapján 150 milliárd dollárra, az újrafinanszírozásokra pedig 200 milliárd dollárra van szükségük a pénzintézetnek. Az összeomlás elkerülésére az EBRD támogatási programja mellett a kormányok mentőcsomagjára is szükség lesz - hangsúlyozta Mirrow.

A Le Figaro értesülése szerint az EBRD programja Magyarország mellett, a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és az Európai Unión kívül Ukrajna és Szerbia bankjait érinti. A támogatást azonban nem az országok, hanem közvetlenül az érintett bankok kapják.

Mirrow szerint az anyabankok tőkekivonása kelet-európai leányvállalataikból nem vált általánossá, hanem inkább a megdrágult hitelek jelentenek problémát, amelyhez kiegészítő kockázatként járul a nemzeti valutákra gyakorolt nyomás. - A támogatási programunkat minél előbb be kell indítani, egyébként hitelválság fenyeget Kelet-Európában, azaz nincs elégséges finanszírozás a vállalatok, a háztartások és a külkereskedelem számára - mutatott rá a bankelnök.

Mirrow üdvözölte, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Csehország kezdeményezésére a vasárnapi rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón az európai állam- és kormányfők külön tárgyalnak a kelet-európai térség pénzügyi és gazdasági helyzetéről, ugyanis "a keleti helyzet kihat a teljes kontinensre".

Az eurózóna számára a kockázatot azt jelenti, hogy 10-12 nyugat-európai, elsősorban osztrák, német, svéd, francia, görög és olasz bank jelentős tőkével van jelen Kelet-Európában, s leányvállalataik csődje valószínűleg kihatna az eurózónára is. A Lehman Brothers tapasztalata alapján (amikor is egy nagybank csődjét megérezte a teljes pénzügyi szektor és a reálgazdaság is) mindent meg kell tenni, hogy ne következzen be a kelet-európai bankszektor csődje - vélte az ERBD elnöke.

Mirrow elismerte, hogy a devizalapú hitelek felvételének folytatása "játék a tűzzel", de ugyanakkor lehetetlennek tartja annak betiltását, hiszen a kelet-európai országok saját valutájukban csak nagyon magas kamatokkal tudnának hosszú távú kölcsönökhöz jutni. A bankelnök Lengyelország példáját tartja követhetőnek, ahol a bankok adósságállománya és a saját tőkéje közötti arány jóval óvatosabb, mint a többi kelet-európai országban.

Az EBRD elnöke szerint a válság nem alkalmas pillanat az eurózóna kibővítésére, de szerinte most kell elkezdeni a belépést egy bővítési mechanizmusba. El kell kezdeni a tárgyalásokat az eurózóna és az Európai Unió tagállami között, meghatározva minden egyes ország számára a szükséges lépéseket az eurózónához való csatlakozásig, hogy a dátumok egyértelműek legyenek. Ez a folyamat pénzügyi és makrogazdasági szinten is stabilizálná az országokat. A maastrichti kritériumokon viszont nem szabad változtatni Mirrow szerint.