Nem változik az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 9,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn, kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők most lassabb kamatcsökkentésre és hosszabb távon fél százalékkal magasabb alapkamat kialakulásra számítanak, mint egy hónappal korábban. A jegybank új gazdasági előrejezést is publikált.

A monetáris tanács egyhangúlag döntött a 9,5 százalékos alapkamat szinten tartásáról - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Idén a gazdaság 3,5 százalékkal esik vissza, jövőre további 0,5 százalékkal, miközben az idén az átlagos infláció 3,7 százalék, jövőre 2,8 százalék lesz - áll a testület által tárgyalt inflációs jelentésben.

Rövid távon a miniszterelnök múlt hétfőn bejelentett intézkedései is lassítják a gazdasági növekedést, bár hosszabb távon az intézkedése élénkíthetik a gazdaságot - mondta a jegybank elnöke. Simor András hozzátette: a tervezett áfaemelési terveket már beépítették az inflációs előrejelzésbe.

Simor támogtja a Reformszövetség javaslatait

Az MNB egyetért a Reformszövetség javaslataival, és a jegybankelnök szerint a közélet szereplőinek kötelességük reagálni erre a csomagra. Simor András, a jegybank elnöke hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: bár a csomag megvalósítása nem fájdalommentes, ha nem valósul meg, akkor még nagyobb lehet a fájdalom.

A jegybank elnöke szerint az euró minél gyorsabb bevezetése továbbra is a legfontosabb cél, de ehhez teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. Az inflációs cél 2010-ben teljesül, az államháztartás 3 százalékos hiánya a miniszterelnök javaslatainak megvalósulása esetén ugyancsak reálisnak látszik. A másik két kritérium azonban még távolabbinak tűnik - tette hozzá.

Közlemények erősítették a régió devizáit

Az MNB készen áll minden szükséges lépés megtételére, hogy megakadályozza a forint árfolyamának piaci zavarokat előidéző mozgásait - közölte hétfőn fél háromkor a jegybank. Noha bizonyos árfolyam-korrekció valóban elfogadható a közép-kelet-európai gazdaságokban, a túlzott mértékű és sebességű leértékelődés piaci zavarokhoz vezethet, és elkerülendő - áll a jegybank közleményében.

A közlemény szerint a mostani, "távolról sem szokványos" körülmények között megnehezült a folyó fizetési mérleg hiányok finanszírozása a kis, felzárkózó európai gazdaságok számára a tőkeáttételek folyamatos csökkenése miatt. A közlemény kitér arra: a térségben bekövetkezett leértékelődés lehetséges okai között meg lehet említeni a folyó fizetési mérlegek magas hiányát, az európai keresletnek az exportfüggő gazdaságokat kedvezőtlenül érintő meredek visszaesését és a helyi bankok nagymértékű függését a külföldi finanszírozási forrásoktól.

A jegybanki közlemény szerint fontos látni, hogy a Magyarország legfontosabb exportpiacainak számító nyugat-európai országokban számottevő jegybanki és költségvetési élénkítés történt, és remélhetőleg további hasonló intézkedések meghozatala van folyamatban, ami támogatja majd a közép-kelet-európai országok exportja iránti keresletet.

Összehangolt régiós lépés volt

Az MNB-vel egy időben a cseh, a lengyel és a román jegybank is hasonló közleményt tett közzé. Ezt követően a régiós devizák jelentősen erősödtek, az euró 293 forintig gyengült. Simor András sajtótájékoztatóaján megerősítette a közlemény tényét, arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy a forint érdekében beavatkozott-e az MNB a piacon.

Magyarországon lebegő árfolyamrendszer működik, ezért a jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, az infláció féken tartása és a pénzügyi stabilitás az MNB kiemelt célja - közölte az elnök, aki elmondta azt is, hogy az új inflációs jelentésben a januári, illetve a február elején rögzített forint/euró árfolyamokkal számoltak, így 2010-re például a jelenlegihez közeli árfolyam szerepelt.

A cseh korona, a lengyel zloty és a forint is erősödött ennek hatására, 1-3 százalék körüli mértékben. Zdenek Tuma cseh jegybankelnök Prágában kijelentette, hogy a korona eddigi gyengülését nem támasztják alá a gazdasági alapok. A lengyel jegybank elnöke, Slawomir Skryzpek azt mondta, hogy a bank kész megtenni azokat a lépéseket, melyek révén megelőzhető a lengyel gazdasági helyzet további romlása. Varsóban is elhangzott: a makrogazdasági helyzet nem indokolja a zloty árfolyamának nagy romlását.

A román központi bank elnöke, Mugur Isarescu arról beszélt, hogy "nem zárható ki az árfolyam-emelkedés sem". A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András a bank hétfői kamatdöntése után azt mondta, hogy "a monetáris tanács ezentúl is figyelembe veszi a pénzügyi stabilitás szükségességét". Utalt arra is, hogy a térségi központi bankok vezetői a múlt héten konzultáltak egymással, a témák közül az euróövezeti csatlakozást említette. Elemzői vélemény szerint az üzenetekből az is kiérezhető, hogy a jegybanki kamatok emelkedhetnek, még ha a gazdasági és az inflációs helyzet inkább a kamatcsökkentést indokolna is.

Nem a döntés, a közlemény hatott a picra

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a piaci szereplők többsége a kamatszint változatlanul hagyására számított, a jelenlegi piaci folyamatok alapján erre volt lehetősége a monetáris tanácsnak. Ennél sokkal erősebb piacbefolyásoló hatással volt a kelet-európai jegybankelnökök összehangolt üzenete saját valutáik védelmében.

Samu János valószínűnek tartja, hogy a verbális üzenetek után a forint kereskedésében egy nyugodtabb szakasz következhet, és a forint/euró árfolyam rövid távon 290 forint körüli szinten stabilizálódhat. Úgy véli azonban, hogy a kamatcsökkentésnek még nem jött el az ideje, erre csak több hétig tartó, viszonylag erős árfolyam mellett kerülhet sor.

Jöhet még kamatcsökkentés

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az inflációs kilátások és a recesszió kamatcsökkentést indokolna, de a pénzügyi stabilitás törékeny, ezért korai lett volna a lazítás. Az állampapírpiaci hozamok emelkedése ellenére sem tartotta indokoltnak az alapkamat emelését, amit néhány elemző várt. Hozzátette: jelenleg nem a piacról finanszírozza magát az államháztartás, ezért nem kellett annyira figyelembe venni a hozamok alakulását.

A forint erősödése az elemző szerint még nem jelent trendet, de a közös jegybanki fellépés erősebb szinten stabilizálhatja a régió devizáit. Suppan Gergely úgy vélte: a jegybanki kamat csökkentése akkor folytatódhat, ha a piaci bizalom kezd visszatérni és ez megmutatkozik az állampapírok vásárlásában is.

Múlt héten borúlátóak voltak az elemzők

A monetáris tanács döntése megfelel az elemzők várakozásainak. A Reuters múlt csütörtökön közölt felmérése szerint a 23 választ adó elemző túlnyomó többsége, 16 szakember úgy vélte, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, öten arra számítottak, hogy 0,5 százalékponttal 9,00 százalékra csökken az alapkamat. Az elemzők közül egy 9,25 százalékos, egy másik pedig 10,50 százalékos kamatszint kialakítását tippelték.

Eltérőbbek a véleményeik arról, hogyan alakul idén és jövő év végén az alapkamat. A megkérdezett elemzők 5 és 10,5 százalék közötti előrejelzést adtak az idén decemberre 7,50 százalékos középértékkel (medián). Jövő decembere pedig 4 és 8,5 százalék közti alapkamatra számítanak 6,5 százalékos középértékkel. Mindkét középérték fél százalékkal magasabb, mint egy hónappal korábban.