Nem változik az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 9,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn, kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők most lassabb kamatcsökkentésre és hosszabb távon fél százalékkal magasabb alapkamat kialakulásra számítanak, mint egy hónappal korábban. A jegybank új gazdasági előrejezést is publikált.

London: veszélyes lenne egy kamatemelés

A kamattartásról hozott, általánosan várt hétfői MNB-döntés után is kamatcsökkentés a valószínűbb következő lépés, nem a kamatemelés, mondták londoni feltörekvő piaci elemzők, akik szerint a kelet-európai valuták hétfői, ugrásszerű erősödését - a verbális jegybanki beavatkozások mellett - akár összehangolt térségi piaci intervenció is segíthette.

Londoni befektetési elemzők az MNB-ülés előtti napokban már nem vártak kamatcsökkentést, és a Cityben mindinkább konszenzussá válik, hogy a térség egészében leáll egy időre a pénzügypolitikai enyhítés, miután a helyi valuták az elmúlt hetekben jelentősen gyengültek. Több londoni elemző szerint a piac máris kamatemeléseket kezd árazni.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege hétvégi elemzésében például úgy fogalmazott: a határidős kamatpiac azt mutatja, hogy a piaci szereplők a következő hónapokra sem várnak magyarországi kamatcsökkentést, sőt a piac "kis eséllyel nagy kamatemelést vagy nagy eséllyel kisebb kamatemelést" áraz.

A Barclays Capital londoni befektetési bankcsoport hétvégi kimutatása szerint a jelenlegi árazások alapján a piac úgy számol, hogy júliusig 10,25 százalékra is visszaemelkedhet a magyar jegybanki alapkamat.

Elemzők szerint mégsem lesz emelés

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza a hétfői MNB-kamatdöntés után azt mondta az MTI-nek: a piaci árazási folyamatok ellenére sem tartja valószínűnek, hogy a magyar jegybank kamatemelést venne fontolóra, véleménye szerint az MNB változatlanul a kamatcsökkentést pártolja.

Sampson azt mondta: az, hogy a piac magyarországi kamatemelést áraz, "valószínűleg a kockázatok egyenlegének félreértelmezése ... és annak (félreértése), hogy az MNB miként mérlegeli e kockázatokat".

Fokozná a recessziót a kamatemelés

Az elemző szerint egy kamatemelés ilyen recessziós környezetben legalább olyan veszélyes, vagy akár még veszélyesebb lehet, mint hagyni, hogy a valuta gyengüljön.

Az HSBC szakértője szerint a magyar, a lengyel és a cseh jegybank által végrehajtott, összehangolt szóbeli intervenció jó eséllyel hatékonyabb lesz, mint az elmúlt időszak gyakorlata, vagyis az, hogy a közép-európai központi bankok egyenként, "néha-néha kifejezést adtak elégedetlenségüknek".

Mivel nagymértékű korreláció érvényesül a térségbeli valuták között, "pontosan ilyen összehangolt intervenciókra van szükség". - Közép-Európának együtt kell mozdulnia - mondta a londoni szakértő.

Nem marad szóbeli a beavatkozás

Arra a kérdésre, hogy történhetett-e koordinált, közvetlen piaci beavatkozás is a három jegybank által a hétfői jelentős valutaerősödés előzményeként, az HSBC elemzője úgy vélte: a szóbeli beavatkozás egyértelműen hatékony, és "teljesen elképzelhető", hogy a fellépés "nem korlátozódott a szóbeli intervencióra ... minél több eszközt használnak minél összehangoltabban, annál jobb".

Csak fokozatosan csökkenhet a kamat

A Moody's Investors Service hitelminősítő gazdasági előrejelző szolgálata - Moody's Economy.com - londoni közgazdásza, Christine Li a hétfői kamatdöntés után azt mondta: a ház 3 százalékos idei magyarországi recesszióval számol, és azzal, hogy az éves összevetésű infláció az idei harmadik negyedévben 1,9 százalékra csökken.

A szakértő szerint a cél - az előző hetek forintgyengülése után - csak fokozatos jegybanki kamatcsökkentést vár az MNB-től: előrejelzése szerint a magyar jegybanki kamatszint év végéig 2,50 százalékponttal 7,00 százalékra csökken.