A vezérigazgató elmondta, bár a gazdasági visszaesés az egész világra hat, a válság a globális mobilhálózati piacot várhatóan nem annyira érinti: a legtöbb hálózatüzemeltetőnek ugyanis stabil a pénzügyi helyzete, s mivel a rendszerek megfelelően kihasználtak, a bevételük is nőhet.
Éry Gábor kérdésekre válaszolva elmondta, a tervek szerint Magyarországon az idén szinten tartják a bevételt és a létszámot, de ehhez nagy erőfeszítések kellenek. Az Ericsson napjainkban 1060 főt foglalkoztatott Magyarországon, ebből 600-an a kutatás-fejlesztés (K+F), 250-en a globális szolgáltatás területén dolgoznak, míg a többiek az üzleti területen.
Az Ericsson piaci helyzetéről Éry Gábor elmondta, hogy minden száz Magyarországon telepített harmadik generációs (3G) bázisállomásból 73 a cég nevéhez fűződik. A technológiai fejlődésről a vezérigazgató kifejtette, a közeljövőben várhatóan megszűnnek a csak mobil és csak vezetékes hálózatok, s ezek egymásba olvadnak. A mobil szélessáv továbbra is gyorsan fejlődik, s egyre gyorsabb lesz a vezeték nélküli internet.
Az Ericsson leányvállalati eredményadatokat nem tesz közzé, de a magyar cég folyamatosan nyereséges. Az Ericsson Magyarország éves szinten 12-14 milliárd forintot költ innovációra, s több felsőoktatási intézményt is támogat. Így például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Masat-1 kisműhold-projektjét. A magyar K+F tevékenységről közölték, a budapesti központ fontos része az Ericsson kutatási hálózatának, mivel az innovációs lánc minden elemével foglalkoznak az itt dolgozók.