Magyarország az egyik leggyengébb láncszem

Magyarország makromutatói nagyon gyengék, még régiós összevetésben is. Sok munkája lesz az új miniszterelnöknek, ha azt akarja, hogy hátrányunkat ledolgozzuk. Elemzők szerint nem a visegrádi országokkal, hanem az egyre súlyosabb helyzetbe sodródó balti államokkal tartunk együtt, vagyis a régióban Magyarország a leggyengébb láncszem.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Tavaly ősszel még számos, Magarországgal együtt sorolt országban gondolták úgy, hogy nem, illetve csak mérsékelten érinti a válság, később kiderült, hogy mindenhol mély nyomot hagy a krízis.

A globálissá dagadó válság miatt ugyanis a befektetők kockázatvállalási hajlandósága jelentősen csökkent, ami erőteljes hatást gyakorolt a feltörekvő piacokon korábban megszokott árazásokra is. Míg korábban a fejlődő piacokat kevésbé érintette a pénzügyi válság, 2008 októberétől kezdődően a fejlett piacokról indult befektetői hangulatromlás jelentős mértékű és sokkszerű tőkekiáramlást és kockázatifelár-emelkedést okozott az ominózus országok esetében.

A kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése nem kerülte el egyik piaci szegmenst sem. A helyzetet tovább rontotta a fejlett piacokon bevezetett intézkedések egy része, például az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által elfogadott fedezetek bővítése nem terjedt ki a feltörekvő devizákban denominált értékpapírokra - azaz a közép-kelet-európai leánybankok kizárása a bankközi hitelezésre vonatkozó garanciákból - hátrányosan érintette a feltörekvő piacokat.

Ennek hátterében az áll, hogy a befektetők a régiós országok többségét mind pénzügyi stabilitási, mind reálgazdasági szempontból sérülékenynek tartják annak ellenére, hogy az országok az Európai Unió tagságának előnyeit élvezik - derül ki a Magyar Nemzeti Bank április 6-án publikált stabilitási jelentéséből.

Hasonló problémák, különböző ellenállás

Pár hónap alatt mélybe kerültek a makromutatók, ráadásul valamennyi országban szinte hónapról-hónapra felül kell írni a prognózisokat, amelyek egyre rosszabb teljesítményt vetítenek előre. A régiós országokban hasonló problémákat okozott a válság, ám az ellenállóképességük teljesen más - vélekedett Orosz Dániel. Az AXA csoport magyarországi leánycégének stratégiai tanácsadója az [origo]-nak kifejtette: valamennyi régiós országban visszaesett a tőkeáramlás, a finanszírozási feltételek jelentősen romlottak, az ipari termelés pedig drasztikus hanyatlástmutat.

A legrosszabbul azok az országok jártak, amelyeknél nagyobb a külső finanszírozási igény. A korábban egy blokkban kezelt régiós országok között kezdenek különbséget tenni a külföldi befektetők. Ez jól látszik az euróalapú, ötéves CDS-ek (az adott országok adósságának hitelkockázatát mérő pénzügyi termék) felárain. Magyarország esetében 638 bázispont volt a csúcs, a lengyeleknél 418, a cseheknél pedig 350 bázispont volt a legnagyobb érték. Azóta javult a helyzet, Bajnai Gordon új miniszterelnök parlamenti megválasztása utáni első kereskedési napon javult a magyar adósság megítélése a londoni piacon, a magyar szuverén adósságra köthető CDS-ek jegyzése többhavi mélypontra süllyedt.

Ezek a markáns különbségek egyrészt azt jelzik, hogy Magyarországban kevésbé bíznak a befektetők. Másfelől pedig arra utalnak, hogy nem a visegrádi országokkal tartunk egy irányban, hanem a súlyosabb gazdasági gondokkal küzdő balti államok felé tendálunk - figyelmeztetett az AXA szakértője. (Egy-két évvel ezelőtt ez még kedvező megállapítás lett volna, akkoriban ugyanis a balti államok számítottak bezzegországnak.)

Makromutatók a környéken (2007-es, 2008-as adatok, a legrosszabb szám vastagon szedett)

	Magyarország	Románia	Csehország	Lengyelország	Teljes EU
Tízéves államkötvény hozama	10,65	8,42	4,74	5,97	-
Konjunktúramutató	32,7	64,3	66,3	74,4	60,3
Infláció (százalék)	2,9	6,71	1,3	3,6	1,7
Ipari termelés	-21	-13,8	-16,7 (jan.)	-12,8	-16,4
GDP (IV. negyedév)	-2,3	2,9	0,2	2,3	-1,6
Egy főre eső GDP (százalék)	61,6	44,8	83	55,1	100
GDP-arányos államadósság (2007)	65,8	12,9	28,9	44,9	58,7
GDP-arányos államháztartási hiány (százalék)	-5	2,6	- 1	-2	-0,9

Forrás: Eurostat, Pénzügyminisztréium, [origo]-gyűjtés

A piaci elemzők és a hitelminősítő intézetek régióról alkotott megítélése is romlott az elmúlt hónapok során. Több piaci elemzés is az 1997-98-as ázsiai válsággal von párhuzamot a régióban jelenleg tapasztalható folyamatokat illetően, kiemelve, hogy a kedvezőtlenebb globális környezet miatt a régió országai hosszabban elhúzódó és súlyosabb problémákra számíthatnak, a finanszírozási struktúrában fellelhető különbség, azaz a bankrendszer erős külföldi tulajdonosi finanszírozása azonban enyhíti a negatív képet.

A közép-kelet-európai országok hosszú lejáratú devizaadósságának besorolása*

Forrás: Moody's (M), S&P, Fitch (F), MNB; *kilátások: piros negatív, szürke semleges, kék pozitív

A hitelminősítő intézetek már korábban, a 2008. október-novemberi időszak kedvezőtlen fejleményei nyomán is sorozatban jelentették be a régiós országok leminősítéseit, illetve kilátásrontásait. Lényegében Szlovákia és Lengyelország kivételével mindegyik közép-kelet-európai ország hitelbesorolása (vagy kilátása) romlott, hazánk esetében az októberi-novemberi időszakban mindhárom nagy hitelminősítő egy kategóriával rontotta Magyarország adósságminősítését.

Az osztályzatrontások hátterében jellemzően a magas folyó fizetési mérleg hiány és a rövid lejáratú devizaforrások magas szintje állt. 2009. február 14. folyamán újabb leminősítési hullámra került sor, amelynek során az EU tagországai közül Románia után Lettország is befektetési kategória alatti besorolást kapott, Észtország és Litvánia figyelőlistára került. Az indoklás szerint a balti országok merev árfolyamrendszerére erős nyomás alá nehezedik, Lettország esetében a romló exportkörnyezet nehezíti a gazdaságélénkítő program sikerét, Litvánia pedig súlyos recesszió elé néz. Hazánk kilátásait az addigi stabilról negatívra módosította a Fitch, majd mindhárom nagy hitelminősítő le is rontotta a hosszútávú szuverén magyar adósságbesorolását.