A nyugdíjak húzzák a kiadásokat

A kormányzati szektor tavalyi negyedik negyedéves adatai alapján legalább 600 milliárd forintos megtakarítás szükséges annak ellenére, hogy lassult az államadósság növekedése. Idén várhatóan folytatódik a nyugdíjkiadások növekedése és fogyasztásból származó adóbevételek csökkenése.

• A válság híreit itt olvashatja el!

A kormányzati szektor tavalyi utolsó negyedéves adatai alapján a véglegesített 2008-as államháztartási hiány GDP-arányosan 3,4 százalékra jött ki. Ez a GDP 0,2 százalékával több, mint azt az októberi előrejelzések alapján még akkor várni lehetett. A bevételek és a kiadások terén több kiugróan változó tételt is lehet találni.

Az ÁFA-bevétel például visszaesett a 2008 utolsó negyedévében az előző negyedévekhez képest, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztási hitelfelvétel és ezzel együtt a fogyasztás is jelentősen visszaesett októbertől kezdve - írja elemzésében Kutasi Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének adjunktusa. A tőkejövedelmet terhelő adókkal ugyanez történt a megtakarításokon elszenvedett veszteségek következtében.

Ennek hatására viszont relatív megoszlás tekintetében még nagyobb adóterhelés hárul az élőmunkára és a társasági jövedelemre, az ezeken alapuló bevételek ugyanis enyhén növekedtek a negyedik negyedévben mind a 2008-as éven belül az előző időszakhoz képest, mind az előző évek ugyanazon időszakához képest.

A kiadási tételek közül jelentősen (10,7 százalékkal) megugrott a nyugdíjkifizetés 2007-hez képest. Ezt két nyugdíjba vonulási hullám eredményezte. Egyrészt a nyugdíjreform során az 1947-ben vagy az előtt születettek számára még meghagyták a 60-éves korhatárt, de a szabályozás azt is lehetővé tette technikailag, hogy egy évvel később, egészen 2008 júniusáig halasszák a nyugdíjazásukat, ami a továbbiakban egyre kedvezőtlenebb nyugdíjszabályok miatt valószínűleg tömeges nyugdíjba vonulást eredményezett 2008 első felében.

Másrészt 2008 októberében már megindult a munkahelyek tömeges megszűnése, aminek következtében az elmúlt fél évben körülbelül húszezer fő kilépett a munkaerőpiacról, nagy részük a nyugdíjazást választotta, részben már 2008-ban.

Lassult az államadósság növekedése

A másik jelentős kiadásnövekedési tétel a kamatkiadások éves szinten 8,7 százalékkal való bővülése. Negyedéves összevetésben a 2008 utolsó negyedév kamatterhe 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Ez kettős hatás eredménye: egyrészt nyilván a 2008 novemberében lehívott IMF hitelrészlet növelte az időarányos kamatot, másrészt a negyedik negyedévben 13 százalékkal gyengülő forint megnövelte a külföldi devizás államadósság kamatait forintban (az adósságállomány negyedéről van szó.)

A KSH tájékoztató nettó hitelfelvételre vonatkozó adatai is igazolják, hogy az utolsó negyedévben összesen nagyobb összeggel nőtt az adósságállomány, mint az előző három negyedévben (501,8 milliárd forinttal). Éves szinten azonban még így is végre jelentősen lassulva bővült az államadósság, hiszen a 2001-es bővülés állományához képest már nem kétszeresével bővült, mint történt 2002-2007 között, hanem "csak" a másfélszeresével. E lassuló ütemet lehet, hogy újra megtöri 2009-ben a válság.

Legalább 600 milliárdos megszorítás indokolt

A 2008-as kiadási adatokból kiolvasható még egy kedvezőtlen fejlemény, nevezetesen az állami beruházások drasztikus csökkenése. A bruttó állóeszköz felhalmozás - azaz a beruházások - 17,9 százalékkal esett vissza 2007-hez képest, 2006-hoz képest pedig 29,3 százalékos visszaesésről van szó.

Ez természetesen részben a korábbi infrastrukturális (autópálya) beruházások kifutását jelentik, viszont feltételezhető az is, hogy az állóeszköz állomány - vagyis az infrastruktúra, épületállomány - megújítása nem követi az elhasználódás (amortizáció) mértékét. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy az utak és közintézmények fizikai leromlását nem ellentételezik teljes mértékben.

A 2008-as adatok is megerősítik a 600 milliárd forintos megszorítás szükségességét, hiszen a 2009-ben várhatóan a további több tízezer megszűnő állás okozta munkanélküliségből való részleges menekülési út a nyugdíjba vonulás és a nyugdíjkiadások bővülése lesz, miközben a fogyasztásból származó adóbevételek csökkenése még nem érte el a mélypontját, és az éves 4 százalékos visszaesés meg fog mutatkozni az szja- és társasági adóbevételeken is.