Fennmarad a maastrichti szigor

Az Európai Központi Bank (EKB) álláspontja egyértelmű: alapvetően fontos a maastrichti szerződés betartása és a kritériumok teljesítése az euró bevezetése kapcsán - írja az MTI-Ecóra hivatkozva a Napi Gazdaság.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Miltényi Eszter, a bank sajtóosztályának Ciprusért, Máltáért, Magyarországért, Portugáliáért felelős munkatársa szerint a maastrichti kritériumok mindegyikét teljesíteni kell egy országnak az euróövezetbe való belépéséhez, ami azt jelenti, hogy szükség van a kritériumok numerikus teljesítésére, valamint a fenntartható konvergencia megvalósítására.

A Citigroup feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető elemzője, David Lubin a Reutersnek nyilatkozva leszögezi, hogy az euró tömeges, egyoldalú bevezetése aláásná a maastrichti egyezményt és az euróba vetett bizalmat, ráadásul egyáltalán nem oldaná meg a válság sújtotta országok problémáit, legjobb esetben is csupán valutájukat stabilizálná.

A Reuters szerint azonban az EKB megvitathatná az euróövezeten kívüli uniós tagállamok állampapírjainak fedezetként történő elfogadásának lehetőségét, hogy segítsen a térség eurólikviditásának javításában - mondta Ewald Nowotny, az EKB kormányzó tanácsának tagja, az osztrák jegybank elnöke a Reutersnak.

Egy ilyen lépés egyszerre javítaná a bankrendszerek likviditását és az állampapírok megítélését a külföldi befektetők szemében, vagyis igencsak áldásos lenne hatása a magyar gazdaságra. Az idézett gondolat azonban csak egy elejtett mondata egy terjedelmes interjúnak, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy ezt a - korábban már Gyurcsány Ferenc által is felvetett - javaslatot most komolyan hajlandó volna fontolóra venni az EKB. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy az EKB nem fog beavatkozni a piacokon a régiós valuták megtámogatására, mivel ez nem a bank feladata.

Az interjú meghatározó részében Nowotny azt fejtegette, hogy a nemrég világot látott, bizalmas IMF-tanulmány állításával ellentétben a feltörekvő európai országoknak nem szabad egyoldalúan bevezetniük az eurót, mert az csak aláásná a bizalmat a közös valuta iránt, és túlságosan magasra emelné a gazdasági különbségeket az eurózóna tagjai között, ráadásul alapvetően ellentmondana a bevezetési feltételeknek. A bankár szerint a volt szocialista országokban elsősorban nem pénzügyi, hanem makrogazdasági válság van, amellyel szemben uniós segítséggel - ösztönző intézkedésekkel - lehet megtámogatni a gazdaságokat.

Bár szerinte fontos, hogy duplájára, 50 milliárd euróra emelték a rövid távú hiteltörlesztési problémák kivédését szolgáló sürgősségi alapot, a térség gazdaságai megtámogatásának legfőbb eszköze az infrastrukturális beruházások finanszírozására szolgáló 150 milliárdos alap. Úgy látja, hogy az unió képes bármely tagját megvédeni attól, hogy a válság csődbe juttassa, az pedig szerinte teljesen valószínűtlen, hogy az eurózóna tagjai külső, például IMF-segítségre szoruljanak.