A patkányok a válság nagy nyertesei

A média hónapok óta a gazdasági válsággal van tele, de így is vannak olyan következményei, amelyek első hallásra legalábbis meglepőek. Ki gondolta volna például, hogy emiatt dőzsölnek a patkányok, támadnak ritkábban a cápák, nyúlnak marketingeszközökhöz az örömlányok, és veszítik el ingyenebédjüket a francia elnök munkatársai?

A vállalatok, kormányok és egyszerű állampolgárok mindennapjait is átírta a mostani válság, sokan úgy látják, hogy a krízis teljesen felforgatta az életüket. A krízisnek számos olyan hatása van, amiről jobb lenne nem tudni, de mégis mindenki számára egyértelműek: a vállalatok leépítenek, a fizetések csökkennek, a kereslet visszaesik, a költségek emelkednek.

Mostani összeállításunkban azokat a következményeket szedtük csokorba, amelyek azt bizonyítják, hogy a jelenlegi gazdasági gondok valóban nyomot hagytak a lehető legelképzelhetetlenebb területeken, és ékesen mutatják, hogy senki és semmi nem menekülhet a válság hatásai elől.

Dőzsölő patkányok a félkész épületekben

A válságok már csak olyanok, hogy a nagy többség vesztesként kerül ki belőlük, és jellemzően a legszegényebbek buknak a legnagyobbat. A mostani krízis miatt növekvő szegénység mindenkinek fájó, de vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy ennek is örül valaki - vagy valami.

A Bloomberg riportja szerint például dőzsölnek mostanában az angliai patkányok: félkész épületekből és bezsaluzott boltokból egyre több van, a szemetet egyre ritkábban szedik össze, és a városi pénzügyek megroggyanása miatt kevesebb jut patkányirtásra is, mint korábban.

A patkánypopuláció nagyságát nehéz pontosan felmérni, a becslések szerint a szigetországban most nagyjából ugyanannyi él belőlük, mint emberből, azaz nagyjából 50 millió - ez 13 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Az is beszédes adat, hogy a brit önkormányzatoknak az utóbbi 12 hónapban 700 ezer alkalommal kellett fertőtlenítési ügyben eljárnia, szemben az egy évvel korábbi 650 ezres számmal. A patkányok elterjedése közegészségügyi szempontból mindenképp problematikus, ezek az állatok ugyanis legalább 35 féle betegséget terjesztenek.

Londonban az is problémát okoz, hogy ez a világ egyik kereskedelmi központja. Az angol fővárosban hegyekben állnak az elszállításra váró termékek, amelyek közül az élelmiszerek különösen érzékenyek az egerek, a patkányok és az egyéb kártevők megjelenésére. Az infrastruktúrában is kárt tesznek az állatok, becslések szerint csak a patkányok több mint évi 200 millió font (64 milliárd forint) kárt okoznak az Egyesült Királyságban.

Kevesebb fürdőzés, kevesebb cápatámadás

Amerikai biológusok szerint a gazdasági és pénzügyi válság következménye az is, hogy drasztikusan csökkent a cápatámadások száma a világban. Tavaly öt éve nem látott szintre csökkent a támadások száma, George Burgess, University of Florida tengerbiológusa szerint pedig ennek egyértelműen az az oka, hogy a pénzügyi nehézségek miatt egyre kevesebben mennek a tengerre nyaralni, és így lehetetlenné teszik, hogy cápákkal találkozzanak.

A statisztikák szerint 2007-ben 71 embert ért cápatámadás, tavaly pedig csak 59-et. Az eddigi legjobb év - emberi szempontból - a 2003-as esztendő volt, akkor 57 támadást jegyeztek fel. Burgess elismeri, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a válság és a cápatámadások számának apadása közötti összefüggésre, de azért erre utal, hogy a 2001-es gazdasági visszaesés után is volt csökkenés, miközben a világ lakosainak száma folyamatosan növekszik.

A támadások nagy része - jellemzően kétharmada - az amerikai partoknál történik. Az Egyesült Államokból tavaly 41 esetet jelentettek, szemben az egy évvel korábbi ötvennel Az amerikai balesetek nagy része a meleg vízű Floridában történik, a legtöbbször (az esetek több mint felében) a szörfösöket támadják meg. Burgess szerint a gazdasági válság elsősorban a fürdőzőket érinti, így az ő körükben bekövetkező cápatámadások számának csökkenésére számít az idén a szakértő.

Kevesebb pénz, kevesebb utazás, kevesebb támadás

A halálos támadások száma tavaly 4 volt, ami átlagosnak tekinthető, 2007-ben azonban a több támadás ellenére is csak egyetlen személy halt bele a sérüléseibe. A 2008-as áldozatok közül kettőt Mexikóban ért támadás, egyet-egyet pedig az Egyesült Államok, illetve Ausztrália partjai mellett.

Statisztikailag a cápatámadások száma és a tengerben levő embertömeg nagysága egyértelműen korrelál, azaz ez a két szám együtt mozog: minél többen mennek a strandra, illetve minél többen fürdenek a mélyebb vizekben, annál több a cápatámadás. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években olyan partokról is jelentettek támadást, ahonnan korábban sosem - ilyen például az Indiai-óceánban található Cocos-sziget.

Marketingeszközök a bordélyházak szolgálatában

A gazdasági válság minden szektort elér, és nem kivétel a legősibb mesterség sem: a prostituáltak világából is egyre több olyan hír érkezik, amely szerint az örömlányoknak is le kell nyelnie a válság keserű piruláját.

Tavaly télen, a gazdasági visszaesés elején még olyan riportok is megjelentek, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a prostitúció - illetve elsősorban annak luxusszolgáltatásokat nyújtó alszektora - akár az egyik nyertese is lehet a krízisnek. A luxusprostituáltak iránti kereslet állítólagos megugrását akkor azzal magyarázták, hogy a vállalati és banki nyereségek zuhanása olyan pszichés megterhelést jelent a vezetőknek, aminek kipihenéséhez és feldolgozásához szükségük van efféle "külső segítségre". A mostani hírek azonban azt mutatják, hogy van olyan foka a válságnak és a pénzhiánynak, amin már a professzionális örömlányok sem tudnak enyhíteni.

Az Egyesült Államokban az örömlányok azt is bebizonyították, hogy nem csak alkalmi partnereikkel foglalkoznak, hanem az állami pénzügyek egyensúlyával is. Nevadában - ahol legális ez a tevékenység - hárman közülük azt indítványozták, hogy minden egyes együttlétet 5 dolláros adóval terheljen meg az állam, hogy az iparág így segítse meg a pénzügyi zavarba került költségvetést. A Las Vegas Review tudósítása szerint a javaslat elbukott, pedig George Flint, a nevadai bordélyházak egyesületének lobbistája szerint 400 ezer látogatást feltételezve 2 millió dolláros (430 millió forint) bevételről van szó. A prostitúció megadóztatása amúgy már 1991-ben és 2003-ban is felmerült Nevadában, de a javaslatot mind a két alkalommal elvetették a törvényhozók.

A prostitúció helyzetéről nehéz általános képet kapni, a pénzért kínált szexuális tevékenység ugyanis az országok nagy többségében illegális, és ahol van legális formája, sokszor ott is a törvénytelen utak a jellemzőbbek. A Reuters tudósítása a 400 ezres prostituáltat eltartó németországi piacot vizsgálta, de jó eséllyel hasonló a helyzet más államokban is.

A hírügynökség szerint a német bordélyházakban a forgalom egyértelműen esett a válság miatt (iparági szakértők szerint Hamburgban például 50 százalékkal), amit jól mutat, hogy az örömlányok saját "élénkítő csomagot" állítottak maguknak össze. A bordélyokban csökkentették az árakat, speciális promóciókat vezettek be, ingyenes buszjáratokat indítottak, forgalomba hoztak hűségkártyákat, sőt, megjelentek a "happy hours" típusú szolgáltatáscsomagok is: a berlini Pussy Clubban például úgy próbálnak szembe menni a válsággal, hogy reggel 10 és délután 4 óra között 70 euróért a ház minden szolgáltatását korlátlanul veheti igénybe a kliens.

Az örömipar éves bevétele nagyjából 14 milliárd euróra (több mint 4 ezer milliárd forint) tehető a legnagyobb európai gazdaságban, és egyes városokban a bordélyházak megadóztatása komoly részét teszi ki a helyi bevételeknek.

Már az Elysée sem a régi: nincs ingyen ebéd

Nyomot hagyott a válság a francia elnök lakhelyének mindennapjain is - a Bloomberg tudósítása szerint az Elysée-palotában olyan történt, amire azóta nem volt példa, hogy Franciaország vezetői itt laknak, azaz 1874 óta. Nicolas Sarkozy elnöki, királyi és császári elődeinek azzal a hagyományával szakított, hogy a Champs Elysées sugárúton fekvő palotában dolgozók ingyenesen kaptak ebédet.

Új szelek fújnak az Elysée-palotában

Az új szabály szerint a három fogásos, pincérek által felszolgált ebéd ára ezentúl 8 euró lesz. Christian Fremont, Sarkozy egyik fő tanácsadója ki is emelte, hogy az újítás bár kicsinek tűnik, de mégsem az, hisz a francia forradalom óta a palota pénzügyeit soha nem korlátozták - és feltehetően azelőtt sem.

A 8 eurós (2300 forint) menü amúgy kifejezetten olcsó Franciaországban, sőt, még az államfői étkezésekkor elszámolt 78 euró (22 500 forint) sem számít soknak, főleg, hogy ahhoz bor is jár. Az Elysée 2009-es büdzséje amúgy 112,7 millió euróról szól (32,4 milliárd forint) szemben a tavalyi 112,6 millió euróval, ami a központi költségvetés 0,03 százaléka, azaz szinte elhanyagolható tétel. Nemzetközi összehasonlításban azonban nem olcsó a francia elnöki stáb, Németország például 76 millió eurót (21,8 milliárd forint) költ a kancelláriára, a madridi Moncloa-palota költségvetése pedig 69,5 millió (közel 20 milliárd forint) eurót tesz ki - ez utóbbi helyeken a személyzet a kantinban étkezik már egy ideje, természetesen pénzért.

Az ügy érdekessége, hogy maga az elnök nem is lakik az Elysée-palotában, Sarkozy ugyanis felesége, az olasz származású modell-énekesnő, Carla Bruni házában lakik Párizsban, a Bois de Boulogne park mellett.