Oszkó Péter pénzügyminiszter - a luxemburgi ülés után tartott sajtótájékoztatóján - emlékeztetett arra, hogy Magyarország által felvetett kezdeményezésről van szó.
Az Európai Bizottság május végén terjesztette be a nemzetközi gazdasági válság tapasztalatait levonva született tervet, amelyben egyebek között egy uniós szintű pénzügyi kockázatelemző testület létrehozását javasolta, és szükségesnek mondta egy új páneurópai bankfelügyeleti hatóság felállítását is. A végső cél az lenne, hogy a befektetőknek jobb védelmet biztosító reformokat vezessenek be az uniós felügyeleti rendszerben.
A bizottság várhatóan ősszel hivatalos jogszabályjavaslatokat is előterjeszt a témában. A végső jóváhagyás az uniós tagországok és a múlt héten megválasztott új Európai Parlament feladata lesz.
A mostani luxemburgi eszmecserén a tagállamok általánosságban támogatásukról biztosították a tervet, néhány kérdést ugyanakkor még nyitva hagytak a részleteket illetően. Ilyen például az, hogy az új hatóság illetékessége mire terjedjen ki, illetve mi legyen a rendszerben az Európai Központi Bank pontos szerepe. Elképzelhető, hogy ezekről már a jövő heti állam- és kormányfői uniós tanácskozáson elvi megállapodás születik.
Oszkó Péter - Magyarország bankrendszerének az európai rendszerbe integráltságára utalva - úgy vélte, hazánknak az az érdeke, hogy a felügyeleti rendszer "minél inkább együttműködő, egységes, mindenki számára kötelező erejű" legyen.
Döntés született a keddi találkozón arról is, hogy idei beszámolóikat a bankok már a módosított nemzetközi számviteli szabályok szerint teszik meg meg, mert ezek könnyebbé, átláthatóbbá, a válságkezeléshez igazodóbbá teszik a rendszert.
Foglalkoztak a miniszterek a jövő heti csúcstalálkozó előkészítésével is. A kormányfők áttekintik a bankok állami támogatásáról szóló jelentést, és az eddigi gazdaságélénkítési lépések végrehajtását.
Az ambiciózus uniós klímavédelmi terveket is áttekintették a pénzügyminiszterek, tekintettel arra, hogy azoknak komoly költségvetési kihatásai vannak. A pénzügyi terhek tagországonkénti megosztásáról azonban nem született döntés, ez későbbi vita tárgya lesz.
Az ülés utáni sajtótájékoztatón Joaquín Almunia pénzügyi biztos jelezte még, hogy reményei szerint legkésőbb a jövő hónap elején az unió átutalhatja a Lettországnak kilátásba helyezett 7,5 milliárd eurós középtávú költségvetési támogatás második részletét. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a válság miatt súlyos nehézségekkel küzdő országban jóváhagyják a deficitcsökkentő pótköltségvetést és az ahhoz kapcsolódó reformokat.