A csőd legalább megment valamit

Óriási kárt okoz a sok cégfelszámolás a nemzetgazdaságnak. Sajátos módon még a csőd is jobb lenne ezekben az esetekben. Ilyenkor ugyanis a bajba jutott vállalkozások vagyonából nemcsak 1-10 százalék lenne megmenthető (mint egy átlagos felszámolásnál), hanem akár újra is kezdhetné működését a társaság. Vannak azonban, akik ennél is jobbat tudnak: tárgyalásos, szerződéses eljárásban egyezkednek a hitelezőkkel a fizetésképtelenség veszélye esetén.

Magyarországon idén, az első fél évben 25 ezer folyamatban lévő felszámolási ügy volt, ebből 7500 az újonnan indult eljárás - tájékoztatta az [origo]-t Korompay Réka, a Felszámolók és Végelszámolók Országos Egyesületének (FOE) ügyvezető igazgatója. A végelszámolások száma 6500, a csődöké mindössze tizenöt volt.

Korompay szerint jelentős a felszámolások számának emelkedése, és a válság miatt még további növekedés várható, vagyis még nem értük el a mélypontot. A legrosszabb év 2010 lehet, hiszen a válság a felszámolások terén várhatóan elhúzódik. Különösen az idei és a jövő évi nyár után éleződhet ki a helyzet, amikor a mezőgazdasági és építőipari cégek szezonális gyengülése bekövetkezik. Korompay szerint csak 2011-től várható valódi enyhülés, részben a módosított csődtörvény hatására, amely idén szeptemberben lép hatályba.

Túl sok a felszámolás

A túl sok magyarországi felszámolás jelentős nemzetgazdasági károkat okoz a Coface Hungary hitelminősítő és -biztosító szerint. A csőd ugyanis az összes érintettnek kedvezőbb lenne, hiszen ilyenkor van még esély a működés folytatására. Felszámoláskor azonban erről szó sincs, a felszámolt vállalatok vagyonának döntő többsége elvész. Éppen ezért üdvözli a Coface, hogy az új csődtörvény inkább a csőd, mintsem a felszámolás felé fogja terelni a vállalkozásokat.

A Coface legfrissebb elemzése szerint 2009 első félévében 22 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, ám a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még hátra van. Dercze Zoltán, a Coface országmenedzsere mindehhez az [origo]-nak adott nyilatkozatában hozzátette, hogy a magyar cégek egy része túl rövid távon gondolkodik: a könnyebb irányba menekülve sokszor felszámolásba viszik a vállalkozásokat, miközben a bonyolult csődeljárással nem bajlódnak, és nem igyekeznek a cég tevékenységét folytatni.

Korompay Réka az eddigi szabályozásról elmondta, hogy mostanáig a hitelezők 30 napos határidőn belül dönthettek arról, hogy beleegyeznek-e egy adott cég csődvédelmébe. Ez a magyar szabályozás eltért a nemzetközi gyakorlattól, és azt eredményezte, hogy a hitelezők szinte azonnal megpróbáltak lecsapni a nehézségekkel küszködő cég vagyonára.

A módosított csődtörvény azonban most 90 napra, mérlegelés nélkül lehetővé teszi a csődbe ment cégnek, hogy ne kelljen fizetnie, így időt nyer a vállalat az átalakuláshoz, az új finanszírozási formák megtalálásához. Később akár egy évre is meghosszabbítható a csődvédelem, de ehhez már a hitelezők jóváhagyására is szükség van. A FOE hivatalos álláspontja szerint egyébként az egy év túl hosszú idő, elhúzza a csődeljárást, elég lenne 180 nap is az érintett cégeknek, az egyesület szerint.

Azért nem lesz rossz a hitelezőknek sem

Szintén újdonság Korompay szerint, hogy a hitelezők ugyan az első kilencven napban a korábbinál gyengébb pozícióban vannak, ugyanakkor az új szabályok szerint immár a hitelezők is kérhetik egy-egy cég csődvédelmét. Ehhez azonban bele kell egyeznie a szóban forgó cégnek is - teszi hozzá a FOE ügyvezető igazgatója.

Korompay ugyanakkor megjegyezte: a csődtörvény módosítása kapkodva történt, az eredeti célok némelyike - például a bebukott cégek vezetői felelősségének konkrétabb megállapítása - egyelőre várat magára.

Fizetésképtelenségi eljárások

	Eljárások száma	Éves változás (százalék)
2006. első félév	7296
2007. első félév	9390	128,70
2008. első félév	10 620	113,10
2009. első félév	12 938	121,83

Forrás: Coface

Kevésbé lelkes az új csődtörvénytől az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője. Győrfi Attila szerint jelenlegi formájában nem hoz jelentős eredményt a módosítás. Ez azért is csalódást keltő szerinte, mert a szállítói hitelezők számára érthetetlenül és elfogadhatatlanul sokat vártak a különböző kormányzatok, a teljesen alkalmatlan csődtörvény megújításával. Győrfi szerint a csődtörvény a hitelezői érdekek védelmére volt alkalmatlan, és az új jogszabály sem tesz eleget ennek.

Az Euler Hermes vezetője hangsúlyozza, hogy a gazdasági élet szereplői, a szakmai szervezetek és a bíróságok legalább hat éve követelik a jelenlegi csődszabályozás átfogó, érdemi módosítását. Ám a mostani változtatás sem fogja elérni szerinte a kitűzött célt: a csődeljárások száma ugyan emelkedni fog, ez azonban csak időleges lesz, hiszen a mai gazdasági és jogi körülmények között a csődeljárások többsége később felszámolásba fog átfordulni.

Kedvező ugyanakkor Győrfi szerint az a változtatás, amely szerint megszűnik a visszaélési lehetőség a vállalkozás székhelyének áthelyezésével. Eddig ugyanis, ha az adósnak nem tetszett az első fokon elrendelt, a felszámolásban kijelölt felszámoló, az elrendelő végzést megfellebbezte, és áttette székhelyét más megyébe, ahol egy neki kedvező felszámolót kaphatott - ez a lehetőség a módosítással megszűnik. (Cégtemető Iregszemcsén című keretes írásunkban talál egy kirívó példát a székhely-áthelyezésekre.)

Felszámoláskor a vagyon 1-10 százaléka marad meg

A felsorolt érveket ismeri Ember Csaba, a Deloitte tanácsadó céggel együttműködő, partneri viszonyban lévő Ember, Drabos és Szarvas ügyvédi iroda jogásza is. Szerinte is vannak hiányosságai a csődtörvénynek, elsősorban az, hogy a csődben lévő társaságot kisegíteni akaró bank vagy új befektető a mostani jogszabály-módosítás után sem kap biztosítékot arra, hogy elsőként kapja meg a pénzét, ha mégis bedőlne az általa csődből kihozott cég.

A régió csődhelyzete (2008)

	Eljárások száma	Csődhányad	Változás az előző évhez képest (százalék)
Csehország	3543	0,5	42
Lengyelország	411	0,01	-8
Magyarország	18 679	4,17	16
Románia	14 483	2,5	126
Szlovákia	567	0,1	-28

Forrás: Coface

Ugyanakkor Ember szerint mindenképpen jó irányba tett lépés a csődtörvény, amely a felszámolások helyett a csődöt preferálná. A jelenlegi statisztikák szerint - mondta az ügyvéd -, a felszámolás alá jutó vállalatoknál a vagyon megmentési aránya 1-10 százalék között mozog. Ez nagyon kevés, de a vele szembe állított csődöt hiába mondják sokan jobbnak, azt kell tudni, hogy jó esetben a csőd megmenti a céget, de ha nem, akkor felszámolás lehet ennek az eljárásnak is a vége.

Van megoldás a csőd és a felszámolás helyett

Ember Csaba felhívta a figyelmet egy olyan módszerre, amely a viszonylag nagyobb cégek esetében működik, és amely a csőd bíróság előtt zajló eljárásánál hatékonyabb, gyorsabb, és akár a hitelező követelésének 70-80 százalékát is megmentheti. A hitelezők tehát itt sem járnak túl jól, de a vagyonvesztésük mégis sokkal kisebb, mint felszámoláskor.

Ez az ügyvéd által említett módszer polgári szerződéses viszonyon alapuló adósság-átütemezést jelent. Vagyis a hitelezők - elsősorban a bankok - ekkor előbb egymás között, aztán az adós céggel is megegyezésre törekszenek, sőt áthidaló hitelt is adnak a bajba jutott cégnek, ha az biztosítékokat ad nekik.

Ez a fajta szerződéses átütemezés bíróságon kívüli eljárást jelent, és nagyon sok múlik azon, hogy a partnerek megbíznak-e egymásban. Szintén jó tudni, hogy ez csak viszonylag nagyobb cégek esetében, és több hitelező bank bevonásával szokott működni, amikor a bankok is meg tudnak egyezni egymással a követelések behajtásáról.