Gazdasági fekete lyukká válhat a Baltikum

A korábban gazdasági csodaállamoknak tartott balti országok helyzete drámaian romlik. Egy svéd bank hatalmas veszteségeket szenvedett el lett, litván és észt leányvállalatai miatt, de az ipari cégek is leépítenek. Van olyan vállalat, amely Magyarországra hozza gyártását, de nem örülhetünk a baltiak megingásának: devizáinkat ugyanis egy kategóriába sorolják a nemzetközi piacok, így különösen a lett valuta bizonytalanságai a forintra is negatívan hathatnak.

Az elmúlt héten nyilvánosságra került az EU-tagállamok második negyedévi gazdasági növekedése. A lista végén a balti országok kullognak, hiszen mind a legutolsó három hónapot, mind pedig az éves GDP-zuhanást tekintve is Litvániában volt a legnagyobb a visszaesés. Az előző negyedévhez képest Vilnius 12,3 százalékos mínuszt mutatott fel, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 22,6 százalékos volt a csökkenés, ami azt jelenti, hogy a litván gazdaságnak majdnem az egynegyede "eltűnt" a mostani gazdasági válság miatt.

Nem véletlen, hogy az IMF máris figyelmeztetett, Litvánia ugyan dicséretesen próbálja csökkenteni kiadásait, de ez nem lesz elég, további költségvetési lefaragásokra és szociális megszorító intézkedésekre van szükség. Az IMF csak 2011-ben vár növekedést a balti államban, idén összességében 16 százalékos mínuszra számít a Nemzetközi Valutaalap.

Litvánia korábban elutasította az IMF-segítséget, de július végén az ország elnöke arra kényszerült, hogy a Financial Timesnak adott interjúban elismerje: Vilnius is a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorulhat, ha nem sikerül a nemzetközi tőkepiacról pénzt felhajtania.

A Standard & Poor (S&P) hitelminősítő is reagált a GDP-adatra, Litvánia BBB besorolását leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátásba helyezte.

Drámai helyzet Észt- és Lettországban

Hasonlóan drámai a helyzet Észtországban és Lettországban is. Az S&P itt az elmúlt napokban már rontotta is a besorolást. Lettország már eleve spekulatív kategóriában volt - az EU-n belül csak Románianak van hasonlóan rossz besorolása -, Észtország viszont még mindig az elsőrendű kategóriába tartozik, de minősítése "A mínuszra" módosult az eddigi "A"-ról.

A Reuters szerint mindezek után a három balti állam euróbevezetése tovább csúszhat, Észtország legkorábban 2013-ban, Lettország és Litvánia 2014-ben vezetheti be a közös pénzt.

Lettországban soha nem látott mértékben zuhant a hazai össztermék, a GDP a második negyedévben 19,6 százalékkal maradt az egy évvel korábbitól. A lett gazdaság visszaeséséért elsősorban a kiskereskedelem, az ipari termelés, illetve a szálloda- és vendéglátó szektor volt felelős: 28 százalékos, 19 százalékos, illetve 35 százalékos csökkenéssel. Ugyanakkor a lett miniszterelnök, Valdis Dombrovskis - akit az MTI idéz - úgy véli, az ország túl van a legrosszabbon, és a helyzet ezentúl javulni fog.

Menekülő cégek

A három ország gazdasága fekete lyukként szippantja be az ott tevékenykedő bankok forrásait: a balti országok lakosságának legnagyobb hitelezője, a svéd Swedbank 2,01 milliárd svéd koronás veszteséget jelentett adózás után a második negyedévről. Egy évvel korábban 3,6 milliárd koronás adózott eredménye volt a cégnek a távirati iroda jelentése szerint. A Swedbank ezek után felülvizsgálja kötelezettségeit a balti országokban, és 3600 fővel csökkenti létszámát a jövő év közepéig. A Swedbanknak több mint 470 fiókja van Svédországban és 280 a balti országokban.

Nemcsak a Swedbank vonul vissza a térségből: a finn Elcoteq is hasonló lépéseket jelentett be. Az Elcoteq - amely Magyarországon is jelentős elbocsátásokat jelentett be - elektronikai gyártással foglalkozik, és júniusban közölte: észtországi, tallini tevékenységének nagy részét eladja termékei egyik fő vásárlójának, a svéd Ericssonnak, közel 30 millió euróért. A nagy volumenű európai gyártást pedig Magyarországon, Pécsett összpontosítja ezentúl. Az Elcoteq magyarországi szóvivője ugyanakkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a Baranya megyei elbocsátásokat ez nem befolyásolja egyelőre, a termelés áthelyezése ugyanis még nem érzékelteti hatását nálunk.

Az Elcoteq menekülése Észtországból nem egyedülálló: éves összehasonlításban - tavaly júniushoz képest - Európában a legjobban Észtországban zuhant az ipari termelés, 30,1 százalékkal zsugorodott az ágazat. Az észt, a lett és a litván munkanélküliségi adatok is azt mutatják, hogy a 14 százalék fölötti rátákkal Európa legrosszabbjai közé tartoznak a balti államok.

Szerkezeti problémák

A balti gazdasági visszaesés igazán 2009 elején gyorsult fel, mivel ezekben az országokban 2007-ben már megtorpant a növekedés a sajátos szerkezeti problémák miatt - a növekedés túlzottan ingatlan-beruházásokra épült, továbbá évente 15 százalék feletti folyó fizetési mérleghiányt produkáltak - már két éve letértek a növekedési pályáról - mondta az [origo]-nak Kutasi Gábor közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

"Mindhárom ország egyetlen mentsvára az volna, ha bevezethetnék az eurót, mert így legalább a fogyasztói árak és a hiteltörlesztés kiszámítható lenne, így nem kellene társadalmi katasztrófától tartani" - folytatta Kutasi Gábor.

Lettország és Litvánia a 2009-ben öt százalék felett várható költségvetési hiány miatt nem tudja a világgazdasági válság hatásait gyors euró-konvergencia programmal kivédeni - magyarázta az adjunktus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a növekedési időszakban sem minden egyszerű a Baltikumban: ilyenkor - a korábbi tapasztalatok szerint - az inflációs limit teljesítése okoz gondot a balti országoknak. (Az euróbevezetés feltétele a költségvetési hiány, az eladósodottság és az infláció alacsonyan tartása, méghozzá egyidejűleg.)

A balti bizonytalanság a forintra is hathat

A balti országok súlyos csapdahelyzetben vannak Kutasi szerint, hiszen a devizák leértékelésére kényszerülhetnek, ami viszont az eurócsatlakozást odázhatja el. "A gazdasági növekedésük forrásai kimerültek. Az állami kiadásaik egyre nagyobb részét kell adósságból finanszírozniuk, bár az államadósság mindhárom országban jóval a GDP 20 százaléka alatt van" - tette hozzá a kutató.

Kutasi szerint egyedül talán Észtország esetében lehetséges, hogy 2009 végére tudja tartani a 3 százalék alatti költségvetési hiányt. Tallinn esetében az árcsökkenés miatt az inflációs kritérium teljesül, az államadóssággal pedig sosem volt probléma.

"Amiért a magyar háztartásoknak és befektetőknek a balti országok gazdasági helyzetére érdemes figyelni, az az árfolyamhatás" - jegyezte meg Kutasi. "Ha ugyanis a baltiak közül valamelyik államháztartása finanszírozhatatlanná válik, vagy túlzott inflációs veszélyek merülnének fel, leértékelési nyomás nehezedik majd a nemzeti valutára. A balti valutaválság pedig átmenetileg a közép-európai valuták, így a forint iránti bizalmat is rontani fogja" - magyarázta Kutasi.