Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága augusztus 18-án ismertette tagjai számára a lakáshitelesek helyzetéről szóló statisztikákat. Ez alapján három pontból álló állásfoglalást fogadtak el.
A Pénzügyminisztérium 2009. június végi adatai szerint a 90 napja nem törlesztett jelzáloghitelek aránya 2 százalék volt, ami átlagos hitelnagysággal kalkulálva körülbelül 40 ezer szerződést jelent. A Magyar Nemzeti Bank felméréséből az derül ki, hogy 2008. szeptember és 2009. május között az árverésre felkínált ingatlanok száma nem haladta meg a háromezret. A kilakoltatások száma ennél jóval alacsonyabb.
A bizottság felkérte a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, valamint a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást, hanem mindazon ügyfeleikkel, akik hajlandók és képesek erre, még az előírt 90 napon belül jussanak egyezségre.
Emellet a bizottság felkérte a kormányt, hogy havi rendszerességgel szolgáltasson adatot a hátralékos lakáshitelesek helyzetéről.
A parlamenti bizottság megállapította, hogy a hitellel rendelkezők védelme és egy átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakítása érdekében további törvénymódosítások és új törvények szükségesek. Ilyen például az a fogyasztóvédelmi jogszabály, amely a pénzügyi szolgáltatók követelései továbbadásának átláthatóságát teszi lehetővé.
A kormány ígéretet tett a bizottsági ajánlás megvalósítására, azaz transzparenciát és az adatszolgáltatást lehetővé tevő rendeleteket fog alkotni. Emellett új törvényjavaslatokat terjesztenek az Országgyűlés elé.