Nemzetközi összefogás a bankárprémiumok ellen

Az arcpirítóan magas banki prémiumok - és az ezek nyomán az egyes országokban kirobbant sorozatos botrányok - nyomán az európai és amerikai pénzügyi ellenőrző hatóságok, vezető politikusok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy elfogadható korlátok közé szorítsák a pénzintézetek bónuszpolitikáját.

A válság híreit itt olvashatja!

Franciaországban a gazdasági miniszter a garantált bankári bónuszkifizetések általános korlátozását ígérte hétfőn, míg a francia államfő a BNP Paribas szemérmetlen, egymilliárd eurós tervezett prémiumkifizetése kapcsán a jövő héten a pénzügyi ágazat vezetőivel ül le tárgyalni a lehetséges megoldásokról. Egy hét múlva, jövő hétfőn a gazdasági miniszter találkozik a francia nagybankok vezetői közül néhánnyal.

Christine Lagarde "elfogadhatatlannak" nevezte a garantált bónuszkifizetések rendszerét, és közös, összehangolt cselekvésre szólította fel az országokat a megfelelő válasz érdekében. Alistair Darling brit pénzügyminiszter egy hétvégi nyilatkozatában úgy vélekedett: "ha meg kell változtatni a törvényeket és szigorítani kell, ezt is megtehetjük."

A nagy nemzetközi bankcsoportok szemlátomást "semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek": a pénzügyi válság okozta nagy ijedtség után ott folytatják, ahol abbahagyták, tekintettel a második negyedévben már igen jó eredményeikre.

Nagy-Britanniában a Barclays bankcsoport 30 millió fontos (9,5 milliárd forint) bónuszcsomag ígéretével igyekszik átcsábítani a JP Morgan öt befektetési bankárát, és más bankok is igyekeznek vonzó prémiumokat kilátásba helyezni az ifjú banktehetségeknek.

Közfelháborodást váltott ki Franciaországban is, hogy a legnagyobb bankcsoportok jelentős prémiumot terveznek szétosztani tőkepiaci kereskedőik között. Sok szavazó provokációnak tekinti az ügyet a gazdasági világválság kirobbanásáért felelősnek tartott pénzügyi szektor részéről.

A BNP-Paribas, Franciaország és egyben az euróövezet legnagyobb piaci értékű bankcsoportja mintegy egymilliárd eurót tervez szétosztani prémium formájában befektetési ágazatának 17 ezer alkalmazottja között. Ez azt jelentené, hogy fejenként átlagosan mintegy 59 ezer euró (több mint 16 millió forint) jutalom ütné az alkalmazottak markát az idén. Más francia bankok is hasonló aranyesőket terveznek.

A banki prémiumokról folyó vita annál inkább kínos Nicolas Sarkozy francia elnöknek, mivel éppen ő akar élenjárni a piacok erkölcsi megregulázását célzó nemzetközi kezdeményezésekben. Francois Fillon francia kormányfő múlt csütörtökön közleményben emlékeztette a bankokat arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk a nemzet és a kormány iránt vállalt kötelezettségeiket, miután tavaly ősszel több mint 20 milliárd eurót kaptak kölcsön az államtól a pénzügyi válság átvészeléséhez. A BNP Paribas 5,1 milliárd euró közpénzhez jutott ekképpen. A nagy francia bankok helyzete mára irigylésre méltóvá vált az iparéhoz képest, ahol mind több üzemet zárnak be.

A kormány a pénzügyi támogatásért cserébe nem kért részesedést a bankok tőkéjéből, ellentételezésként azt követelte, hogy a pénzintézetek tartsák fenn hitelezést a vállalatok és lakosság számára. A kormány, a nagyobb bankok és a pénzpiaci felügyelet idén megállapodást kötött, amelyben szabályozták a banki javadalmazások rendszerét.

Christine Lagarde pénzügyminiszter korábban levélben szólította fel a francia központi bank kormányzóját, hogy kísérje rendkívül szoros figyelemmel a banki bónuszok ügyét. Ezt így indokolta: "Az éberség annál inkább szükséges, mivel Franciaország a világ húsz vezető gazdaságát tömörítő csoport (G20) szeptemberi pittsburghi találkozójára készülve támogatja a nemzetközi közösség konkrét intézkedéseit, amelyek a banki javadalmazások gyakorlatának megszigorítására irányulnak.

Ugyanakkor néhány pénzügyi szakértő túlreagálásnak tartja a politikusok beavatkozását, ami visszaüthet. Egyesek szerint a bónuszügyek "populista" megközelítése máris bizarr eredményeket hozott: például azt, hogy néhány bank az alapfizetések gyors növelésébe kezdett, arra számítva, hogy bónuszokat már nem tud majd fizetni.