Fél százalékpontot vágott az MNB

A jegybank nem lepte meg a piacot várakozásoknak megfelelően holnaptól 50 bázisponttal mérséklődik a jegybanki alapkamat, aminek nyomán - figyelembe véve a legutóbbi két nyári mérséklést - már észrevehetően csökkenhetnek a forinthitelek kamatai is. A monetáris tanács - hasonlóan az elemzőkhöz - lát teret további kamatcsökkentésekre.

Bejöttek a kamatcsökkentési előrejelzések, a jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal mérsékelte irányadó alapkamatát, ami így 7,50 százalékra csökken holnaptól. A kamatvágás után a forint, ha lassan is, de erősödő irányba fordult, az euró a döntés előtti 270 körüli szintről a közzétételt követően 20 percben 269,40 forintig gyengült.

A döntés megfelel a Reuters hírügynökség legfrissebb prognózisának, amely szerint a piac 50 bázispontos csökkentésre számított. A 29 elemző közül 23 várt ekkora mértékű lazítást, de voltak, akik nagyobb 0,75-1 százalékpontos kamatcsökkentést sem tartottak kizártnak.

Az Equilor szakértői szerint - bár a szavazati arányokat csak októberben lehet megismerni - a testület a kamatdöntés során az alternatívákat mérlegelve inkább a kiszámítható kamatpolitika mellett tette le a voksát szemben a gazdasági szereplők egy része által sürgetett drasztikus (akár újabb 100 bázispontos) kamatcsökkentéssel.

Véleményük szerint a döntés most nem volt olyan egyhangú, mint az augusztusi. A döntéshozóknak ugyanis több szempontot figyelembe véve is lett volna lehetősége egy nagyobb kamatvágásra. Többek között az infláció lassulása (augusztusban csak 5,0 a júliusi 5,1 százalék után) és az állampapírpiaci hozamok 7 százalék körülire süllyedése is az alapkamat akár várton felüli mérséklését vetítették előre. Természetesen a magyar fizetőeszköz stabilitása is fontos szempont a testület számára, meglátásuk szerintazonban a 75 vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban talán nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, ellenben a gazdaság számára mindenképpen üdítő lett volna.

A mostani kamatcsökkentés nem jelentett meglepetést, a forint is nyugodtan fogadta a hírt, és egyébként is további kamatcsökkentést vár a piac - kommentál Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Most inkább azt találgatják a szakértők, hogy mikor éri el a 6 százalékot a magyar alapkamat - mondta Barcza. Akár év végére is erre a szintre süllyedhet a jegybanki ráta, de még az sem kizárt, hogy 6 százalék alá jut az alapkamat decemberre, vagy esetleg a jövő év elejére. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője az év végére 7, hat hónapon belül 6,5, egy éves távlatban pedig 6 százalékos kamatot vár.

Volt, aki nagyobbat vágott volna

A monetáris tanács ülésén két javaslat volt terítéken, 75 bázispontos csökkentésről is szavaztak a jegybankárok, de túlnyomó többség az 50 bázispont mellett volt. Az ülést követően Simor András jegybankelnök úgy nyilatkozott, hogy a kockázatok ellenére a tanács lát teret a további mérséklésekre. Az elmúlt hónapok inflációját összevetve a legutóbbi inflációs jelentésben foglalt pályával, s úgy fest, a várakozásoknak megfelelően alakul drágulási ütem. A gazdaság "növekedése" ugyancsak a vártnak megfelelő pályán fut, pozitív növekedés csak 2010 második felében jöhet, de jelentősebb bővülés 2011 előtt nem várható. Magyarország nemzetközi befektetői megítélése mindezzel együtt visszatérni látszik, de ehhez szükséges a költségvetés szigorú betartása is, nemcsak a bizalom általános javulása.

Simor szerint Magyarországon hósszú idő - tulajdonképpen a rendszerváltás - óta jövőre lesz először olyan költségvetés, ami nem "választási", s így a betartása a GDP-arányos államháztartási hiány 4 százalék alatt tartását eredményezheti.

Az alappálya tehát kedvezőnek tűnik, de a tanács folyamatosan figyeli a kockázatokat, nehogy - követve a még mindig működő rossz beidegződéseket, amik vélhetően azért alakultak ki, mert Magyarországon még nem volt alkalom megtapasztalni az árstabilitást - magas szinten beragadjanak az inflációs várakozások.

Javult a megítélés

A magyar jegybankárok előző két ülésükön is mérsékelték a kamatot, augusztus végén az előrejelzéseknek megfelelően 50 bázisponttal 8 százalékra csökkentettek, egy hónappal korábban a piacot alaposan meglepve 1 százalékpontot vágtak, ezt megelőzően januárban csökkent a kamatszint.

A nyári kamatvágásokat az tette lehetővé, hogy a nemzetközi porondon tavasszal kialakult pesszimizmus enyhült, Magyarország megítélése is számottevően javult, a forint is erősödött, az inflációs pálya pedig kedvezően alakult.

Az utóbbi hónapokban rendre a vártnál lassabb volt az infláció. Szintén kedvező, hogy az utóbbi hetekben megindult az állampapírok elsődleges piaca, és Magyarország a piacok által is sikeresnek tartott devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, amivel jelentősen javította az ország megítélését.

Azzal, hogy a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően fél százalékponttal mérsékelte irányadó kamatát, az alapkamat az utoljára 2008. március 31-én látott szintre tér vissza holnap reggel - a ráta 2007. szeptember 25-től 7,50 százalékon állt, s tavaly április 1-től emelkedett 8 százalékra.

Versenyképesebb lehet a forinthitel

A jegybanki alapkamat csökkentése nyomán elvileg mérséklődhetnek a kereskedelmi banki kamatok, ez azonban egyáltalán nem törvényszerű, a kereskedelmi banki - vállalkozói és lakossági - betétek és hitelek díjait egy sor tényező befolyásolja, amik közül csak egy a jegybank alapkamata. Az idén január végi 50 bázispontos alapkamat csökkentés után a februári adatok alapján például emelkedtek a hitelek költségei. Az alapkamat emelése általában gyorsabban megjelenik a kereskedelmi bankok hitelkamataiban, míg a csökkentés lassabban jön át.

Amennyiben bejön a mostani csökkentésre irányuló várakozás és ezt a júliusi és augusztusi vágásokkal együtt - valamint a további esetleges mérsékléseket is - átvezetik a kereskedelmi banki kamatokba, úgy a forinthitelek a korábbinál jóval olcsóbbak lehetnek, ami számottevően növeli versenyképességüket a devizahitelekkel szemben.

Az alapkamat további csökkentésére vonatkozó várakozások hamarosan érzékeltethetik a hatásukat a lakossági hitelek kamataiban is - véli a K&H Bank szakértője. Egyelőre a forinthitelek még nem jelentős nagyságrendűek Magyarországon, de az már most látszik, hogy egyre több bank jön ki forintban kínált hiteltermékekkel, amelyek a jövő slágerei lehetnek - véli a K&H elemzője. Hozzátette, ezek a hiteltermékek alacsony kamattal, minimálisra szűkített marzzsal jelennek majd meg, a bankok közti verseny ugyanis minél olcsóbb hitelek kínálására ösztönzi a pénzintézeteket.