Előretörnek a fejlődő országok

Beelőzhetnek a fejlődő országok a fejlettekhez képest - áll az ING elemzésében. A kilábalásban egyelőre Európa és az USA jár élen, viszont az elemzők vészjósló jeleket látnak a továbbiakra.

A válság híreit itt olvashatja!

Az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. szerint a következő hónapokban a fejlődő piacok lekörözik a fejlett piacokat. A felülteljesítés okai között szerepel elsősorban a fejlődő országok egészséges pénzügyi helyzete, másodsorban pedig a nyersanyagok árának növekedési trendje. Ugyancsak a felülteljesítést valószínűsíti a globális likviditás-bőség térségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a piacok között kialakult, értékeltségi szintekben mutatkozó különbségek is.

Habár az USA és Európa gazdaságai a vártnál gyorsabban kezdtek kilábalni a recesszióból, az utóbbi időben egyre többen kérdőjelezik meg e folyamat fenntarthatóságát. A kételyeket elsősorban az amerikai és európai lakosok aggasztó eladósodottsága, a gyenge banki mérlegek, valamint - különösen az USA esetében - a riasztó mértékű államadósság is indokolja. A közeljövőben újabb lendületet kaphatnak a fejlett gazdaságok növekedési kilátásaival kapcsolatos félelmek.

Ezzel szemben a fejlődő világban a fenti problémák nagy része egyáltalán nincs jelen, vagy csak lényegesen alacsonyabb szinteken jelent meg. Amellett, hogy a térség országainak fiskális és monetáris helyzete általában szilárdnak mondható, valamint élvezhetik a demográfiai folyamatok és az infrastrukturális fejlesztések kedvező hatásait, jótékony hatással vannak e gazdaságokra az USA és Európa belső piacain érezhető növekvő fogyasztói igények is. Ezek a tényezők azt is jelenthetik, hogy a fejlődő piaci régiók a jövőben gyorsabban fognak fejlődni - nem csak a recesszióból történő kilábalás időszakában, hanem hosszú távon is.

A nyersanyagárak már a múlt év karácsonya óta folyamatosan emelkednek. Ezt a trendet elsősorban a világgazdasági stabilizáció kedvezőbb kilátásai és a fejlődő országok (elsősorban Kína) infrastrukturális és építőipari fejlesztései fűtötték. Ez a folyamat az ING Alapkezelő szerint még sokáig kitart majd, ami a nyersanyagok emelkedő árait fogja eredményezni.

A fejlődő piacok számára talán a legkedvezőbb hatást a globális likviditási helyzet, valamint a kockázatvállalási kedv erősödése jelenti. A likviditási ráta növekedése jól előrejelzi a kockázatvállalási hajlandóság kedvező alakulását - gondoljunk csak a 2004-2007 közötti időszakra. A folyamatot meghatározó két fontosabb mérőszám már tavaly, a válság kirobbanása előtt nagyot zuhant, ám a pénzügyi stimulusok hatására most újra javulást mutat.

Habár tavaly október óta a fejlődő országok felülteljesítették a fejletteket, mégis az értékeltségi szinteknél még mindig nagy diszkontot láthatunk, ami csak tovább nőtt az utóbbi hónapokban (ezt a fejlődő tőzsdéken látott korrekció és a vállalati eredményeik kedvezőbb kilátásai is fokozzák). Az ING Alapkezelő szerint a fejlődő országok vállalatai prémiummal kellene, hogy forogjanak a fejlettekhez képest, ami a jobb növekedési kilátások és a kedvezőbb makrogazdasági helyzet miatt is indokolt. Amíg ez az árazási különbség fennáll (habár ennek mértéke nem igazán nagy), addig a fejlődő piacok nagy valószínűséggel felül fognak teljesíteni.

Az ING Alapkezelő fenntartja azt a véleményét, hogy azok a piacok fognak remekül teljesíteni, ahol a globális likviditási helyzet javulása miatt a befektetők kockázatok felé mutatott érzékenysége nagyon magas - ilyen például Magyarország, Törökország és Lengyelország. Ezek a piacok továbbra is ígéretesnek mutatkoznak, hiszen a világgazdaság lassú felépülésével a kockázatokat kereső befektetői étvágy ezekben az országokban csak növekedni fog (és tény, hogy egyre kevesebb számú, magas deviza carry-vel kecsegtető piacon kell osztoznia a globális tőkének).

Ugyanakkor a régióban Oroszország szerepe az eddiginél kedvezőtlenebbre fordult, mert a kedvező jelek csak időlegesnek és meglehetősen bizonytalannak tűnnek: hiába az olajárak emelkedésének kedvező hatása, a hazai gazdaságban a fogyasztói kereslet tovább esik, a hitelezési aktivitás lassul, a bérek csökkennek és a munkanélküliség is folyamatosan nő.